Bővebb ismertető
BevezetésA modern városok térbeli-társadalmi szerkezetének és a változás mintáinak vizsgálata a városszociológia egyik alapvető kutatási iránya. Az irodalomban két fő megközelítés feszül egymásnak: az ökológiai és a történeti. Az első szerint a változás lényegében hasonló modell szerint megy végbe a világ különböző részein. A városfejlődés mozgatója a gazdasági fejlettség (a társadalmi-politikai tényezőknek csak módosító szerepe van), így minden város esetében ugyanazok a szakaszok követik egymást, csak bizonyos fáziskéséssel. A másik megközelítés szerint viszont hasonló gazdasági fejlettségi szintek mellett is eltérő fejlődési utak figyelhetők meg. Vagyis a gazdasági fejlettség mellett - gyakran még annál erősebben is - érvényesülnek olyan meghatározó történeti-társadalmi tényezők, amelyek a városok fejlődésének eltérő típusait hozzák létre (Szelényi, 1996).Az 1970-80-as évek komparatív városszociológiai kutatásainak középpontjába a fenti probléma specifikus esete, a kapitalista és szocialista városok fejlődésének összehasonlítása került. Az ökológiai irányzat követői a szocialista országok és a tőkés országok városfejlődése között nem láttak lényeges eltérést, csak időbeli csúszást, amennyiben az előbbiek gazdasága gyengébb, mint az utóbbiaké; ez magyarázza a városaik között lévő különbségeket is. Enyedi György szerint például a magyar regionális fejlődés sem más, mint az általános európai fejlődés egyik alfaja, nem tekinthető lényegében eltérőnek attól, amit nyugaton megfigyelhetünk (Enyedi, 1996a). A történeti irányzathoz tartozó szociológusok szerint viszont a kelet-közép-európai városok fejlődése jelentősen különbözik a nyugat-európai, illetve amerikai városok fejlődésétől, habár bizonyos hasonlóságok még így is fellelhetők. A szocialista országok városai ugyanis azért jártak be eltérő fejlődési utat, mert a hasonló gazdasági fejlettségű kapitalista országokhoz képest eltérő térbeli-társadalmi szerkezetűek. A fejlődést alapvetően a piaci viszonyok hiánya és az állami redisztribúció alakította. A társadalmi egyenlőtlenségek szerkezetének újratermelődése, a hatalmi viszonyok struktúrájának és működési módjának eltérő volta miatt itt még az első pillantásra hasonlónak látszó jelenségeknek is más a társadalmi jelentésük (Weslawowicz, 1992; Ladányi és Szelényi, 1997b; Tosics, 1998).A volt szocialista országokban a rendszerváltás érdekes - szinte kísérletinek is tekinthető - helyzetet teremtett a fenti vita számára. Most megvizsgálhatóvá vált, hogy a hatalmitársadalmi viszonyok megváltozásával a városi társadalmi folyamatok is megváltoznak-e. Elemezhetővé váltak azoknak a különbségeknek a hatásai is, amelyek az egyes országok-