Bővebb ismertető
1. fejezetA városverseny, várossiker elméleti kérdései: kutatási célok, módszerekTimár JuditA kutatási szemlélet mássága"Az MTA Stratégiai Kutatások keretében folyó Alföld II. Program részeként az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet munkatársaival a piacgazdaság kialakulásának idején hátrányba kerülő Alföld fejlődésének lehető-1 ségeit kutatva eredetileg arra akartunk-választ.keresni, hogy melyek a sajátos alföldi Itelepüléshálózat.ű//wűzifcoú?w/ íMí/ó, megújulásra képes csomópontjai; ehhez a meg-i mjuláshoz milyen körülmények együttes jelenlétére volt szükség, s Közülük melyek a \ |modell-értékü elemek.Kutatásunk indításakor szándékosan kerültük a ,kikeres város''' kategóriát, még ha fellelhető is a szakirodalomban olyan definíció, amely szerint a területi rendszer sikere a gyorsabb alkalmazkodást]e,\enú" (Rechnitzer 1998: 139), s ebben a megközelítésben az alkalmazkodóképesség" fogalmának használatával tulajdonképpen csak egy szinonimájára cseréltük a sikert". Fenntartásunk abból adódott, hogy legyen bár a siker számos relációban s a hétköznapi életben is használt szó, a településkutatás és -fejlesztés szférájában Magyarországon az 1990-es évek végén alapvetően a városok versenyével összefüggésbe hozott, erősen gazdasági szemléletű si- ' kerkoncepció terjedt el, a vár9ssikerhez ennek megfelelő képzet tapadt. Lengyel Imre és Rechnitzer János (2000: 130^ 132) ezt a megközelítést nagyon is indokoltnak tartja, mondván: A^^globalizácip'nemcsak a lokaUtások^ főleg a városok szerepét értékelte fel, hanem egyúttal' á 'versenyszemléletet' is általánossá tette, a versenyképesség fogalmát pedig középpontba helyezterr a t^leti-^erseny döntően gdiddságTs'zérnpöntök alapján zajlik, a versenyben résztvevíok fő^célj^ régió, a vá-Igaz, fellelhető a szakirodalomban olyan vélemény, amely szerint a területi rendszer sikere a gyorsabb alkalmazkodást jelenti" (Rechnitzer 1998: 139), s ebben a megközelítésben az alkalmazkodóképesség" értelmezhető a siker szinonimájaként.