Vas megye címerei és zászlai (dedikált példány) [antikvár]

CÍMERTAN ÉS ZÁSZLÓTANHa egy falu határában a helység névtáblája mellett elautózva udvarias szöveg, s mellette pajzs alakú keretbe foglalt színes ábra köszönt minket, ha a polgármesteri hivatal előtt felállított magas oszlopon (szaknyelven; őrfán) lengedező színes kelmedarabra esik tekintetűnk, aligha gondolunk arra, hogy olyan tárgyakat láthatunk, amelyek az emberiség történetének jelentős szakaszában szerves részei voltak a kultúrának.Mint annyi újítás, a pajzsra alkalmazott ábrázolások meghonosítása, csakúgy, mint a rúdra helyezett megkülönböztető jelvények használata a harcmezőkről ered. A már az ókortól használt fontos védőfegyver, a pajzs nagy szabad felülete szinte kínálkozott, hogy különböző díszítéseket, majd - a középkor virágkorától -a tulajdonos kilétéről árulkodó (állandósult) ábrákat helyezzenek el rajta. A csatamezőn küzdő harcosok feje fölé póznán (lándzsanyélen) magasba emelt, általuk jól ismert hadijelvények azt mutatták, hogy hol kell az egyazon csapattesthez tartozó harcosoknak tömörülniük.A címerek és a zászlók, lobogók használata azóta túllépett a harcmezőkön küzdők körén, s a polgári élet legváltozatosabb területein is szimbolizálják tulajdonosaikat, vagy a legkülönbözőbb testűleteket, közösségeket. Vizsgálatukra a koraújkorban, illetve a modern korban külön tudományok, a heraldika (magyarul címertan) és a vexillológia (magyarul zászlótan, illetve tudományos precizitással zászló- és lobogótan) fejlődtek ki. Mielőtt részletekbe menően megismerkednénk egy régió önigazgatási (közösségi) jelképeivel, foglaljuk össze röviden a címertan és a zászlótan főbb szabályait.