Vezetéstudomány 1988. december (dedikált példány) [antikvár]

VARI ANNA CIKKEK,TANULMÁNYOK Konfliktusok kezelése döntéstámogató módszerekkel A tanulmány elöljáróban a stratégiai problémák megoldása során felvetődő konfliktusok különböző típusalt, illetve ezek lehetséges forrásalt mutatja be. Ezt követően Ismerteti a konfliktuskezelés különböző megközelítési módjait és módszereit, valamint alkalmazási irányetveit. A cikk elméleti megállapításait a szerző két - korábban már publikált - esetpélda segítségével illusztrálja. A stratégiai problémák azon körében, amelyek több egyénnel, csoporttal, illetve szervezettel kapcsolatosak, szinte szükségszerű konfliktusok kialakulása. Példaképpen említhetők vállalati szinten a vállalatalapítási, szanálási és vállalati stratégiaalkotási problémák, egy-egy régióban az ipari termelés visszafejlesztésével, illetve új üzemek telepítésével kapcsolatos döntések, népgazdasági szinten az adóreform bevezetésével kapcsolatos döntés stb. A problémák megoldása során megjelenő konfliktusok nem megfelelő kezelése a döntések vég nélküli elhúzódásához, rossz megoldások elfogadásához, a viták elmérgesedéséhez, illetve olyan feszültségek kialakulásához vezethet, amelyek később, egy másik probléma kapcsán, váratlanul törhetnek a felszínre. A konfliktusok kezelésének számos módszere ismeretes: a valamely megoldás kierőszakolásától, a közvetítők igénybevételén keresztül, a jogi eszközök alkalmazásáig. A következőkben azokat a lehetőségeket tekintjük át, amelyeket a döntéstámogatás területén kidolgozott eszközök nyújtanak a konfliktusok kezeléséhez. Két esetpélda • Konfekcióüzem alapítása Egy ruhaipari szövetkezet régi vezetői és a fiatalabb vezetők között kiéleződtek az ellentétek. A fiatalok már nem látták lehetségesnek azt, hogy hatékonyan dolgozhassanak tovább együtt. Felvetődött a gondolat, hogy elhagyják a szövetkezetet és úi VEZECÉicuDomÁny 1988. 12. SZÁM vállalatot alapítanak. Körülbelül ugyanebben az időszakban a sportegyesületek finanszírozási feltételeiben is jelentős változások következtek be, amelyek az egyesületek közül különösen azokat érintették érzékenyen, akik mögött nem állt nagy bázis vállalat, mint például a Videoton vagy a RÁBA. Nem véletlen tehát, hogy egy bázis vállalattal nem rendelkező sportegyesület megoldást kereső vezetőiben érlelődött meg az elhatározás, hogy a sportegyesület keretein belül önálló gazdasági vállalkozások indításával lehet és kell enyhíteni a gondokon. Ilyen felismerések után talált egymásra a sportegyesület elnöke és a ruhaipari szövetkezet fiatal vezető gárdája. Tárgyalni kezdtek egy konfekcióüzem alakításáról, amihez döntéselemzési tanácsadókat hívtak segítségül. Az elemzés folyamán alternatív stratégiák körvonalazására, megvalósíthatóságuk vizsgálatára és értékelésére került sor. A tárgyalások eredményeként a felek megegyeztek a konfekcióüzem alapításában, annak működési formájában, profiljában, termelési volumenében és a szükséges erőforrások megszerzésének módjában. • Veszélyeshulladék-égető telepítése Három magyar gyógyszeripari vállalat megállapodott, hogy veszélyes hulladékának égetésésre közös leányvállalatot alapít. Az égetőt a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi telepére tervezték, mintegy 700 méterre a lakott területtől. A tervek szerint az égető körülbelül felerészben a Dorogon keletkező hulladékot, felerészben pedig a gyógyszergyárak más városokban levő egységeinek hulladékát dolgozná fel. Amikor a telepítés híre kiszivárgott, az amúgy is szennyezett levegőjű város lakossága tiltakozni kezdett. A lakosság megkérdőjelezte az égetési technológia biztonságosságát és alternatív technológiát, illetve az égetőnek zöldmezőre való telepítését javasolta. A tiltakozás következtében tárgyalásokra került sor a telepítésben érdekelt felek és a lakosság között. Ennek fŐ témaköreit a technológia, a telepítési hely. az égető biztonságosságára adott garancia és a kompenzáció képezték. A tárgyalások során nem sikerült a lakosság számára megnyugtató megoldást találni. A tárgyalásokon szisztematikus közvetítő eljárások alkalmazására nem került sor. A döntést követően az érintett felekkel folytatott interjús vizsgálatokkal kíséreltük meg feltárni a tárgyalások sikertelenségének okait. (Vári, Vecsenyi. Paprika 1986; Vári, Faragó, Vecsenyi 1987)