Vizsláskönyv (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETESBevezetést írni nem könnyű és ebből következik, hogy a bevezetést olvasni sem szeretik. Pedig ez a néhány sor volna arra hivatva, hogy felkeltse az érdeklődést, megfogja" az olvasót. Ennek az írót és olvasót egyaránt megviselő jelenségnek az oka, hogy a lényeges, szívből jövő közlendők később, az írás valódi, lendületesebb kezdősoraiba, a tartalom velejébe belevágva sorjáznak csak elő. így voltam ezzel én is. Ismertetőm - bevezetés nélkül - már szinte készen, papíron volt, amikor a bevezetés csikorgó feladatába belefogtam. Aki tehát el szeretné kerülni a képbe kerüléshez" szükséges döcögőbb, banáli-sabb közlendőt, bátran lapozzon az a mezei munka a legfontosabb vizslamunka" című fejezet kezdősoraihoz. Ha pedig ezek után meg szeretné tudni, mire is szántam ezt az írást, vagy elvész a különféle vizslamunkák ága-bogában, lapozzon vissza a bevezetéshez.A fegyelmezett kissebségnek és a vizslák és retriverek elszánt híveinek, mint elfogult és nem szigorúan bíráló olvasóknak ajánlom tehát az alábbi bevezető soraimat.Szinte mindenki szereti a vizslákat, vizslaféléket, retrivereket. Ezeknek a szép és jóindulatú, a családot és társaságot mindennél többre becsülő, okos és kedves kutyáknak a jó tulajdonságai abban az összetett és bonyolult, intelligenciát és együttműködést kívánó munkában fejlődtek ki, amelyre őseiket évszázadokon át nemesítették, használták.Ez a munka, az embernek és kutyájának az a hihetetlenül összetett együttműködése, ami az apróvad vadászatához szükséges. Ez nemesítette, csiszolta a vizslaféléket, retrivereket érzékeny, jókedvű, emberszerető csapatmunkássá.Képes ismertetőnkben az egyszerűség kedvéért a vizslaféléket, és a tőlük kissé eltérő feladatú retrivereket egyaránt vizslának fogom nevezni, és csak ott, ahol feladataik, tulajdonságaik eltérnek, fogom őket megkülönböztetni.A XIX. század végén és a XX. század elején minden vidéki vagy természetközeli életet élő ember valamilyen mértékben ismerte ezt a munkát, tisztában volt a feladatokkal, célokkal, módszerekkel. A vizslák úgy voltak közkedveltek, hogy ismerték feladataikat és így tudták felmérni, méltányolni az azok ellátáshoz szükséges tulajdonságaikat. Ebben az időszakban szinte minden, az európai kultúrkörbe eső nemzet kinemesítette vizsláit, amelyek munkatulajdonságaikban - és sokan külsejükben is - nagyon hasonlítanak egymásra. Ugyanakkor a vizslák nemzeti fajtái tükrözik az eltérő nemzeti karaktereket is.