Volt még benne! (dedikált példány) [antikvár]

,Amit kaptunk - tovább kell adnunk.BevezetőHat évvel ezelőtt jelent meg Mondjad tovább, sógor!" címmel az első anekdotás kötet Balsáról.Úgy éreztem, kedvező fogadtatásban részesült, és ezért érdemes lesz még ezzel a műfajjal foglalkoznom. Ez a mostani kötet ott folytatja, ahol 2009-ben abbamaradt.Sokat törtem a fejem, mi lenne a megfelelő cím? Eszembe jutott, hogy a régi táncmulatságokban, lakodalmakban, ha a zenészek abbahagyták a muzsikálást, a mulatni vágyó fiatalok felháborodva kiabálni kezdték: Volt még benne! Volt még benne! még van zene a hangszerekben, tessék tovább játszani. így lett ennek a könyvnek a címe: Volt még benne!Nos, a téma és a műfaj kimeríthetetlen, ezért folytattam a mesé-lést, hiszen volt még benne". Sőt, ez a kötet vastagabb lett, mint az első, és ki tudja, mennyi a feldolgozatlan eset, hiszen még mindig van benne". Ezek a történetek szintén Balsán vagy a balsaiak közreműködésével estek meg, nem a képzelet szülöttei. Talán annyiban térnek el az előző írásoktól, hogy ahol a téma megengedte, próbáltam némi helytörténeti ismereteket is belecsempészni azzal a nem titkolt céllal, hogy a mai olvasó is ízelítőt kapjon a régiek mindennapjairól, a ma már nem létező intézményekről, eseményekről: a falusi moziról, a tomavizsgáról, a cséplésről, a fekete vonatról, a kocsmai kugli-zásról.Néhány színes egyéniség külön kis fejezetet kapott. Ők olyan figurái voltak a falunak, akikkel mindig történt valami, és szinte lehetetlen volt úgy végigmenni az utcán, hogy ne találkozzunk velük. Néha szándékosan mellőztem a nevek említését, de ez nem csökkenti a leírás hitelét.Remélem, sikerült a régi élet ízeit, egykori embereket, szokásokat felidézni és megmenteni, hiszen a latin közmondás azt mondja: A szó elrepül, az írás megmarad. A történetek nagyjából időrendi sor-