Bővebb ismertető
Tillárom haj! Esetleg: ihaj-csuhaj, a nemjóját! De semmi esetre sem ingyom-bingyom táliber. Nem, a kisiskolások körében népszerű dalocska aligha lenne alkalmas rá, hogy felidézze Takács Ferenc kedvenc kocsmai nótájának hangulatát. Persze, ha azt mondom, tillárom haj, ihajcsujah, esetleg - Zürich- vagy inkább Nashville-környéki ál-németséggel: yodel-oh-ee-dee-yodel-oh-dee - az sem ugyanaz, mintha elénekelném - vagy inkább elkiáltanám - a Finnegan's Wake"című ír vígballada refrénjének kezdősorát. Whack fol the dah! - vágja az őt tivornyázva gyászoló rokonság képébe az ittasan nyakát szegett, de a verekedésbe torkolló virrasztás közben elhajított üvegből ráfröccsenő csodás nedű hatására új életre ébredő és mindjárt táncra is perdülő kőműveslegény, Tim Finnegan.Mint azt a hazai - és mondjuk ki: az összeurópai - Joyce-kutatás egyik legjelesebb képviselőjének, Takács tanár úrnak, a mi Ferinknek minden valamirevaló tanítványa álmából felébresztve is tudja: a dublini mester legtalányosabb és egyben legmulatságosabb művének, a Finnegan ébredéséne/c nemcsak címét, de a kóros elfojtások, a testvérviszály és az elmúlás rémségén túllépni képes nyelvi-művészi teremtőerő témáját is az itt megidézett kocsmaballadából vette. A joyce-i példát követve - no meg Feri pályatársának és alkalmi nótázó partnerének, Ferencz Győzőnek tanácsát megfogadva - mi, a szerkesztők (Simonkay Zsuzsi, Vesztergom Janina és jómagam) is a Finnegan's Wake" című balladából emeltük el az ünnepelt előtt tisztelegni hivatott összeállítás címét.Ezen felbátorodva aztán kétnyelvű és sokszerzőjű kötetünk tematikus szekcióit a kocsmaballada-ihlette, száznyelvű és ezerértelmű regényféleség, a Finnegans Wake néhány kulcsszavát kölcsönvéve neveztük el. így kerültek például az irlandisztikai tárgyú írások az Allover Irelands, az amerikanisztikaiak a Rearrived from North Armorica, a társtudományok - az alkalmazott és elméleti nyelvészet, a nyelvpedagógia, a kultúra- és irodalomtanítás - művelőinek tanulmányai pedig a Sexophonologistic Schizophrenesis fejezetcím alá.Hogy ezek közül a Joyce-tól vett főcímek közül melyik hogyan talál, azt az olvasó nyilván eldönti magának. Annyit talán mégis megelőlegezhetek szerkesztőtársaim nevében is, hogy a legszellemesebbekre Feri egykori hallgatója, a kiváló Joyce-ista, Mecsnóber Tekla hívta fel a figyelmünket. Köszönet érte!