XVIII. Madách Szimpózium (dedikált példány) [antikvár]

A XVIII. Madách szimpózium tavaszi ülésszakának ismét Algyő adott otthont, ahol 2010. április 23-án tartottuk rendezvényünket. Az őszi kétnapos ülésszakunk szeptember 17-én Csesztvén kezdődött, aztán délután és este Balassagyarmaton, a Szalézi Kollégiumban folytatódott. 18-án Vanyarcra utaztunk, ahol többek között Veres Pálné egykori kúriájához, majd a sírjához is ellátogattunk.BevezetésA vészharangot nem akkor kell meghúzni, amikor lángokban áll a város, hanem akkor, amikor a kipattanó szikra tűzbe borítja közvetlen környezetét. Mert a vészharang, helyesen alkalmazva ezt az eszközt, előzetes figyelmeztetés, nem pedig utólagos tudósítás arról, hogy minden porig égett. Hölgyeim és Uraim, kedves kolleginák és kollégák! A jó hírrel kezdem: jövőre is folytathatjuk munkánkat. A személyi jövedelemadóból rövidesen beérkező 1 millió 83 ezer forint ehhez elegendő lesz. Ez az összeg azonban kicsit kevesebb a tavalyinál, pedig már a tavalyi is valamelyest elmaradt az előző évihez képest. Ha ehhez a hozzászámítjuk a személyi jövedelemadó tervezett csökkentését, akkor a távolabbi jövőt tekintve nem lehetünk túlzottan optimisták. Eddigi tevékenységünkön, működési módunkon tehát változtatnunk kell, lehetőleg úgy, hogy a lényeget, vagyis Madách Imrét, ne érintse a változás. Társaságunk tagjainak aktivitására nagyobb szükségünk lesz a jövőben, mint korábban bármikor. Két sarkalatos elv azonban nem szenvedhet csorbát a jövőben sem: az évenkénti szimpózium nem maradhat el, és annak anyagát is, lehetőleg más kötetekkel együtt, meg kell jelentetnünk. De már azt, hogy a többi könyv milyen ütemben fog megjelenni, anyagi lehetőségeink is befolyásolni fogják. És most jó hírekkel folytatom.Az év elejének eseményei oly gyorsan követték egymást, hogy csak késve tudtam azokról a Hírlelőben beszámolni. Varga Emőke kezdeményezésére külön szobát kaptunk a Szegedi Tudományegyetemen, egyúttal Bene Kálmán vezetésével megalakult a Digitális Madách Archívum, társaságunknak és az egyetemnek a közös kutatócsoportja. Az esemény következményeképpen Szabó Andrea cikket tett közzé a Nógrád Megyei Hírlapban arról, hogy ha Balassagyarmat változatlanul a Madách-kutatás központja kíván maradni, úgy a szegedi példát követve, a korábban bérelt szobát célszerű volna térítésmentesen rendelkezésünkre bocsátani. Ez gyakorlatilag meg is történt.