Zenei élet Nyíregyházán a XIX. században (dedikált példány) [antikvár]

ELOSZOA zene minden korban áthatja az ember életét, cselekvését. A nyelv mellett az érzelmek igen fontos kifejezési eszköze. Fejlődése a társadalom fejlődésének keretében zajlik, mind az előadás eszközeit, módjait, formáit, mind tartalmát tekintve.A XIX. század a magyar társadalom öntudatra ébredésének korszaka. Reformtörekvéseink, az 1848-as forradalom, az elnyomatás majd a polgári kibontakozás határozták meg a magyar nép cselekvési lehetőségeit, s alakították érzelemvilágát.E gazdag és igen változatos évszázad széles spektrumú öröm és bánatvilágát a zenei romantika hatotta át. Az általánosítás sok mindent elfedő leple alatt mindvégig küzdöttek egymással a nemzeti és a nemzetek felett álló kozmopolitikus zenei irányzatok.Ez a folyamat nyomon kísérhető a szabolcsi Nyíregyházán is. A XVIIL század közepén főként evangélikus szlovákokkal újratelepített, 1786-ban oppidiummá váló Nyíregyháza a XIX. század első felében birtokosaitól pénzen megváltva terheit földesúri jogokkal élő jobbágykommunitás lett. 1837-ben privilégiált mezővárossá vált, 1876-tólpedig a megye székhelye.A máig dinamikusan fejlődő város fordulópontokban bővelkedő történetének gazdag irodalma van. A városban élők mindennapjaira azonban még kevés figyelmet fordított a helytörténet kutatás.Ebben a kötetben csak a szürke hétköznapokat is felvidító zenélés formáit és művelőit próbálom meg bemutatni Minthogy nem vagyok zenéhez értő szakember, így helytörténészként gyűjtöttem, írtam és adom közre mindazt, ami a kutatás alapján látókörömbe került a város zenei életébőlE dolgozat nem tér ki a színházi zene mintegy hat évtizedes fejlődésére, hatására, mivel az önmagában egy tanulmány tárgyát képezi Viszont bemutatja az egy-házi-és a szórakoztató zene mindennapi jelenlétét, hatását, a kórusművészet kifejlődését, mindezt elsősorban a nyíregyházi dalárda működésén keresztül.E században a zeneoktatásra megvoltak a személyi és tárgyi feltételek. Zenei kultúra, oktatás nélkül e korban már elképzelhetetlen. A városban az egyházi, magán s később az állami oktatásban mindig fontos szerepet játszott az ének és zenetanítás. Igen fontos szerepet töltöttek be az egymással versengő magán tanintézetek.Mint más városokban, úgy Nyíregyházán is rendszeresek voltak a dalidók, táncestélyek, hangversenyek.Amiben kiemelkedő volt, az a zenei tehetségek viszonylag nagy száma. Itt kell megemlíteni az egyházi zene terén országos jelentőségű Gáspáry János és Nagy Lajos zeneszerzők, oktatók nevét A XLX. század szinte egészén átível a Kollmann (ma-