kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Almási István - Zenetudományi írások [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/365/4948365.jpg "Almási István - Zenetudományi írások [antikvár]")
Zenetudományi írások [antikvár]
Almási István, Angi István, Bartók Béla, Csire József, Farkas Sándor, Jagamas János, Karácsonyi Péter, Lakatos István, László Ferenc, Nagy István, Papp Géza, Szabó Csaba, Terényi Ede, Thurzó Sándor, Vermesy Péter
Részlet a könyvből:
"A gyermek alig játszik új játékával, máris kezdi szétszedni, hogy megtudja, mi van benne és miért forognak a kerekek? Tudósok százai, szakemberek ezrei évek óta óriási anyagi áldozattal azon fáradoznak, hogy megtudják, mi van a Holdon? Még a majdnem hárommillió fényévnyi távolságban lévő Androméda-köd, ez a legközelebbi (!) csillagrendszer is izgatja a csillagászok kíváncsiságát. De éppen ilyen lázasan keressük azt is, hogy miben rejlik a művészi alkotások szépségének,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4930 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A gyermek alig játszik új játékával, máris kezdi szétszedni, hogy megtudja, mi van benne és miért forognak a kerekek? Tudósok százai, szakemberek ezrei évek óta óriási anyagi áldozattal azon fáradoznak, hogy megtudják, mi van a Holdon? Még a majdnem hárommillió fényévnyi távolságban lévő Androméda-köd, ez a legközelebbi (!) csillagrendszer is izgatja a csillagászok kíváncsiságát. De éppen ilyen lázasan keressük azt is, hogy miben rejlik a művészi alkotások szépségének, hatásának titka.
Ez az örök emberi kíváncsiság sarkallt a harmincas évek elején engem is arra, hogy Bartók zeneszerzői műhelytitkaiba bepillantsak. Akkortájt tanultam a II. hegedű-zongoraszonátát, azaz inkább küszködtem nehézségeivel. Mint a gyermek a játékát, én is alkotóelemeire bontottam a művet. Külön-külön tanulmányoztam a ritmust, a dallamot, a harmóniát. Kerestem a részek közötti összefüggéseket és az építkezés törvényszerűségét. Rá is jöttem néhány új, kizárólagosan Bartók zenéjére jellemző szerkesztési módra, csak éppen azt nem találtam meg, mi az oka, hogy az első hangtól az utolsóig állandó izgalomban tart. Melyek azok a rejtett szálak, amelyek Beethovenhez fűzik, mert ugyanazzal a tizenkét hanggal és ugyanazon a két hangszeren, amelyet Beethoven is használt a szonátáiban, egészen más lelkivilágot tár fel, és mégis tagadhatatlan a szellemi rokonságuk. Még kevésbé tudtam megfogalmazni az érzést, amit bennem ez a zene kivált.
Azokban az években diákénekkarommal motetták és madrigálok mellett az új kórusirodalom legjobbjait, főleg pedig Kodály műveit énekeltettem. Sajnáltam, hogy Bartóknak egyetlen kórusművét sem szólaltathatom meg, mert addig még csak négy jelent meg: Négy régi magyar népdal férfikarra (1912), Tót népdalok férfikarra (1917), Négy tót népdal vegyeskarra és zongorára (1917) és Magyar népdalok vegyeskarra (1930), s mindegyik olyan hanganyagot, a legutóbbi ezen felül olyan magas ének- és zenei kultúrát igényel, mellyel diákkórusom nem rendelkezett. De nemcsak ezért sajnáltam, hogy nincs több kórusműve Bartóknak. Tapasztalatból tudtam, mennyire megkönnyíti a szöveges, főleg énekkarra írott mű a zeneszerző stílusának, nyelvezetének megismerését, s abban az időiben éppen Bartók és a modern zene érdekelt legjobban.
És ekkor, 1936 decemberében történt, hogy a Magyar Kórus kiadóhivatalától ajánlott csomagot kaptam. Benne egy szürke vászonkötésű könyv, rajta arany betűkkel: Bartók Béla kórusművei. Egybekötve hat füzet gyermekkar, két füzet női kar, összesen huszonhét darab! és egy háromtételes nagyszabású férfikari mű: Elmúlt időkből. Megjelenési év: 1937, tehát még forgalomba hozatala előtt, mintegy karácsonyi ajándékképpen küldte a Magyar Kórus szerkesztősége. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem azt a boldogságot, amit ez az ajándék szerzett!"
Termékadatok
Cím: Zenetudományi írások [antikvár]
Szerző:
Almási István
,
Angi István
,
Bartók Béla
,
Csire József
,
Farkas Sándor
,
Jagamas János
,
Karácsonyi Péter
,
Lakatos István
,
László Ferenc
,
Nagy István
,
Papp Géza
,
Szabó Csaba
,
Terényi Ede
,
Thurzó Sándor
Vermesy Péter
Kiadó: Kriterion Könyvkiadó
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............