Alagutak balladája [antikvár]

Pár oldal szélén halvány beázási folttal. Oldalsó lapélén szórt foltokkal. Fedlap enyhén repedezett.
A könyv egy többrészesre tervezet sorozat – a TITKOK ÖSVÉNYÉN – első kötete, amelynek munkacíme Cigléd a titokzatos pálos hely volt. Cigléd a Kárpát-medencében fellelhető sos-sok Mária-kegyhely egyike. Szentkúttal, kápolnával, kálváriával, egykor itt élő fehér barátokhoz és több irányba vezető alagutakhoz kötődő legendákkal. Részlet egy 1851-ben megjelent könyvből: „A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút…a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. a lévai várba, tehát a Garam vize alatt; 3. a szőgyéni templomhoz (ma már romokban hever a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút föld-alatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a XX. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig.” Könyvünk e legendák nyomában indul el. Az alagutak nem a mondott irányba, hanem a környék régmúltjába, több ezer éves, máig virágzó, szalagokal lengedező hagyományokhoz, vezetéknevekkel „dokumentált” dicső történelmi múlthoz és az ősi Istenképhez, annak ma is élő tiszteletéhez vezetnek.