A boldog költő [antikvár]

Táblák sarkai kissé kopottasak.
Harsányi Lajos (18831959) a katolikus irodalom századfordulós megújulásának úttörője, költői indulása idején együtt emlegették a fiatal nyugatosokkal. Korának ünnepelt költője volt, azonban 1945 után háttérbe szorult. Bár halála után nem szerepelt irodalmi lexikonokban, KunszeryGyula, Rónay György és napjainkban Cs. Varga István méltatták líráját. A kötetben Harsányi Lajos válogatott versei mellett kuriózumként máig kiadatlan irodalmi önéletírása olvasható, amelyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrzött meg az utókornak. Széles körképet ad benne mint írja: az elmúlt ötven év katolikus reneszánszának történetéről , a kor kulturális életéről, irodalmi és egyházi kapcsolatairól. De nem csupán a később híressé vált nevek lehetnek fontosan ebben az írásban, hanem éppen azok a hétköznapi emberek, akiket ugyanolyan szívvel-lélekkel-humorral ábrázolt, mint bárki mást. Egyszerre volt szakrálisan komoly és gyermekien kedves írta róla Sík Sándor, barát-ja és pályatársa. Jó értelemben volt érzékeny, meglátta a finom részleteket a természetben, az emberek lelkében, és sorait akár versben, akár prózában elsősorban mély hite határozta meg. Anekdotikus stílusának köszönhetően olvasmányos és szórakoztató ez a nem mindennapi kordokumentum..