A huszadik század Ödipusza [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Amikor Sigmund Freud 1900-ban megjelentette az Álomfejtést, forradalmian új irányban terelte kortársai önismeretét. A hirtelen népszerűvé vált tanok azonban nehezen kerültek be a tudomány hierarchiájába, a pszichoanalízis egyetemi-akadémiai elismertetéséért Freudnak egész életében küzdenie kellett. Lohmann a könyv hosszabb, életrajzi részében a fiatalkori naplókon és leveleken keresztül mutatja be a freudi eszmerendszer kialakulását a klinikai tapasztalatszerzőstől az analízis módszertanának fokozatos kidolgozásáig, - benne Eros és az ösztönök szerepének felismerését - és az emigrációs évek kevésbé ismert tényeivel zárja le az életrajzot. Szerzőnk, a német Psyche című szaklap szerkesztője, bőséges hivatkozásokkal és közérthető forráskritikával ismerteti a fruedi életmű feloldatlan ellentmondásait és mai napig vitatott tételeit. Érdekes olvasmány mindazoknak, akik tudni szeretnék, vajon - miért vonakodott Freud az orvosi hivatás gyakorlásától, - hogyan tudta a természettudományos mércét és az irodalmi szövegértelmezést összeegyeztetni, - és miért hozta összefüggésbe a nőket a sötét kontinenssel? Lohmann lényeglátó magyarázatai felmutatják az életműben fellelhető életrajzi elemek, például Ödipusz és Mózes alakjának jelentőségét.