A legnagyobb magyar emigránsok [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Bizonyára ​mindenki hallott már olyan anekdotát vagy szállóigét, amely arról szól, hogy bármely pontjára megyünk a világnak, mindenütt találkozunk magyar emberrel, elsősorban az Egyesült Államokban, ahová az elmúlt alig százötven év alatt országnyi magyar vándorolt ki. A kivándorlás első jelentős hulláma a XVIII. század elejére tehető, a Rákóczi-szabadságharc utáni évekre. A következő nagy kivándorlási hullámnak ismét politikai okai voltak, szinte teljesen azonosak a XVIII. századival. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után szintén a megtorlás elől menekültek honfitársaink nyugatra. Az 1850-es évektől a század végéig a magyar kivándorlási mozgalom állandósult, nem voltak kimagasló évei. A következő időszaknak már nem a katonák a főszereplői, hanem a tudósok és az üzletemberek. Korda Sándor, William Fox, Zukor Adolf, Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó és még sorolhatnánk tovább a világhírű neveket. És ugyanez érvényes a század további évtizedeire is. Az ismert tengerentúli szállóige szerint: „a magyarok először megteremtették Hollywoodot, majd az atombombát, s a kettő közül az utóbbi a veszélytelenebb…”. E mondás szellemében jelen kötetünkben nem az itthon leginkább tisztelt történelmi nagyjaink mint például Rákóczi és Kossuth emigráicóban töltött éveit vettük górcső alá, hanem azon magyarok közül mutatunk be tucatnyit, akik hazájukon kívül váltak híressé, csináltak karriert. Azokat, akiknek nevét a világ szinte minden országában tanítják az iskolákban. Azokat, akik megváltoztatták a világot… Azokkal, „AKIK NÉLKÜL NEM LENNE TELJES A VILÁG”, sorozatunk következő kötetéből ismerkedhetnek meg.