Arany, ember [antikvár]

Miért dönt úgy egy magyar fiatalember, hogy dél-kelet Ázsia múltját kutatja? Hogyan tanul meg ennek érdekében tökéletesen féltucatnyi olyan nyelvet, amelyekből hazánkban talán tucatnyian sem tudnának összerakni egyetlen mondatot? Mikor egyesül a letűnt korok iránti érdeklődés a gyűjtőszenvedéllyel? Miként válik a tudás milliárdokban mérhető vagyonná? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is megadja a választ Csúri Ákos „Arany, ember” című könyvében, ami az idei tél egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. Ugyanis egészen különleges életpályát futott be a több százmilliárd forintos vagyonnal rendlelkező üzletember dr. Zelnik István, aki elhatározta, hogy világraszóló Aranymúzeumot nyit Budapesten. A műgyűjtő, egykori diplomata történet rabul ejti a tudományt kedvelőket éppen úgy, mint azokat, akik csodálatos tájakról olvasnának mesés történeteket, netán arra kíváncsiak, hogyan lehet milliárdokat keresni. Dr. Zelnik Istvánról esztendeje még csak szűkebb pátriája, néhány diplomata és magyar műgyűjtő tudta, hogy kicsoda. Azóta egy ország suttogja neve hallatán, arca láttán: ő az Aranyember. Vagy éppen az Aranymúzeum létrehozója. Az idén megjelent – igaz, szubjektív – listán már a huszadik leggazdagabb magyar. Délkelet-ázsiai arany-, ezüst-, bronz-, kő-, elefántcsont- és porcelángyűjteményének értékét 1,5 milliárd dollárra becsülték két évvel ezelőtt. Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan került a birtokába ez a világon egyedülálló kollekció, és miért éppen Magyarországon folytat kulturális missziót, hoz létre múzeumot? Ez a könyv egy rendhagyó módon megírt portré keretében oszlatja el a mendemondákat, és enged betekintést egy 20–21. századi magyar sikertörténet kulisszái mögé. Néha a Lehel téri Rámpa söröző típusú műintézményekben is bukkanhatunk milliárdos vagyonú, trendi világpolgár, múzeumalapító, művészetpártoló nyomára. És nem is kell mélyen a korsó fenekére néznünk. Az Arany, ember című kötet kitűnő szerzője, egykori kollégám, Csúri Ákos többek között a hogyant is elmeséli. De nem elsősorban azt. Dokumentumokkal tűzdelt, izgalmas életmű portréjában dr. Zelnik Istvánt mutatja be, hogy megismerhessünk egy modern kori Jelky Andrást, vagy Benyovszky Móriczot, aki Dél-Kelet Ázsiában épp úgy honos, mint Budapesten, amelynek Andrássy útján hamarosan fantasztikus gyűjteményének otthont adó múzeumot nyit. Aki elolvassa a könyvet, elemelkedhet a hétköznapoktól. Szárnyalhat kicsit. És lehet-e ennél vonzóbb ajánlat 2010 Magyarországán? Borókai Gábor