Beszámoló P. Pióról [antikvár]

Kiadási adatok hiányoznak. Bevezetés: Páter Pionál való kilencszeri látogatásomról szeretnék e könyvecskében beszámolni. Összesen kilenc hónapot töltöttem nála és igy mint szem- és fültanú sok mindenröl tudok beszélni. Mindenki, aki csak teheti, utazzék oda, hogy saját meggyőződése szerint tudjon itéletet mondani. Hogy teljesen megérthessenek, hagyják el a földi dolgokat és csakis lelki szemeikkel nézzenek. Vannak még csodák? Igenis, vannak. Ha őszinte szemekkel járunk a világban, láthatjuk, hogy vannak csodák. Csak gyávák vagyunk, azokat el is ismerni. Szerencsének, vagy véletlennek nevezzük. De ilyesmi nincs Istennél, mint P. Pio mondja. Van szükségünk csodákra? Nagyon is. A világ legnagyobb baja az istentelenség. A testi betegségek is sok sulyos szenvedést hoznak az emberiségre. Lourdesban azonban több mint ötezer ember találta elismert gyógyulását. (Alfred Hoppe Lourdes-könyve adatai szerint). Gondoljuk csak meg, ötezer gyógyithatatlan beteg szabadult meg egy pillanat alatt a súlyos testi szenvedéstöl. Mennyi könny száradt fel, mennyi szivfájdalom enyhült meg! S ha a gyóntatószékekbe tekinthetnénk, megrendülnénk a csodák számától, melyeket Isten a lelkekben vitt véghez. Ha valakinek egy családtagja csoda folytán hirtelen meggyógyult, az nem fogja mondani: nincs szükségünk csodákra, hanem hálát fog adni Istennek. Sajnos, sokan vannak, még jó katholikusok is, akik ellenállnak a csodáknak, tagadják őket. Nincs rájuk szükségük. Tekintsék az ilyenek rendkivüli eseményekkel járó lelki gyógyulást is, hiszen a lélek megmentése a legfontosabb. Mert Isten a fizikai csodákon keresztül renditi meg és vonja magához az embereket.