Déryné erdélyi színpadokon [antikvár]

Kiadói védőborító szakadt. Könyvtábla szélei kopottas.
A magyar vándorszínészet legendás alakja, Déryné Széppataki Róza 1823 decemberében lépett fel először Kolozsvárt a Farkas utcai kőszínházban, amikor is: „a nézők száma felülmúlta az ezen játékszín első kinyittatásakorit, és sokaknak be nem férhetvén, szomorúan kelle onnan visszatérniek”. Bár szerződése hat hétre szól, három és fél évig, 1827 májusáig marad Kolozsváron. Az ezutáni években is gyakran tagja a társulatnak, sőt az 1840-41-es évadban igazgatója is. „A színészet krónikájának első nyilvános színi asszonykormánya” az ő nevéhez és ehhez a színházhoz fűződik. Déryné pályájának utolsó szakaszában – 1840–1846 között – majdnem kizárólag Erdélyben játszik. Csaknem minden nagyobb erdélyi városban vendégszerepel. Marosvásárhely, Brassó, Nagyvárad, Nagyszeben, Temesvár, Arad, Pécska, Máramarossziget, Nagybánya, Dés, Szamosújvár, Torda, Nagyenyed, Zalatna, Abrudbánya, Csernáton, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely közönségének kedvence. A szerző a fennmaradt színlapok és hírlapi tudósítások alapján összeállította Déryné erdélyi szerepeinek adattárát és közli az 1842. augusztus 12-i kéziratban maradt interjút.