Moses Mendelssohn [antikvár]

Moses Mendelssohn arcképét meghatottan és megindultan szemléljük. E férfi csúnyasága - arcának s alakjának csúnyasága egyaránt - az első pillantásra szinte megijeszthet. Ha érzéketlen, vagy rosszindulatú szemléléssel tekintjük ez arcot, úgy szinte csábít arra, hogy így szóljunk: íme ez a leleplezése az elkülönített, örökké bolygó, idegen s az európai országokon át idegenül bolyongó zsidónak, egyetérthetnénk a hideg és rosszakaratú embereik kórusával, amely esztétikai megdöbbenéssel, egy csaknem erotikus ellenszenv uralma alatt jogosultnak érzi, hogy egy embert külső megjelenése miatt elvessen. E duzzadt ajkú, feltűnően görbe, hosszú orrú, húsosan párnázott arc, göndör és gettószerűen sűrű, a fülekre lelógó hajával nagyon csúnya. S még csúnyább alakja: satnya, ferde teste, amely (mintha valami félbenmaradt lényé volna) bizonytalanul nyugszik az esetlen, lábon s amelyet még egy hatalmas púp gnómszerűre torzít. . Chodowiecky, aki feltétlenül szerető művész-szemmel igyekezett metszetein megörökíteni a híres Mosest, abban a jelenetben ábrázolja, amilkor Potsdam város kapujában az őrség megállítja - és mégis hiába: egy zsidó házaló ellenséges látszatú karikatúráját adja.