Bölcsek könyve [antikvár]

ElőszóGondolni mindent lehet bátorságosan; gondolatot szóvá és tetté változtatni kétes következményű dolog. Mit és mikor és miként kell szólani s tenni? Ez a bölcsesség nagy titka, miről szabályokat adni nem lehet" - írja Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című intelmeiben nemzeti himnuszunk szerzője. Kölcsey Ferenc a folytatásban így fogalmazza meg unokaöcs-cse számára, miről ismerszik meg a bölcs ember: Régi a tanács; minden tudja azt, s kevés követi: eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél. Van idő, mikor hallgatni s látszó veszteglésben ülni bölcsesség. Bölcsesség és okosság közt különbséget tégy. Mert az okos hallgat és vesztegel, hogy önbátorságát megőrizze; a bölcs pedig, hogy polgártársai nyugalmát idő előtt s foganat nélkül ne zavarja fel. Amaz néz önmagára, ennek pillanatai az emberiség előhaladását kísérik."A világtörténelemben és -irodalomban persze szekérderéknyi hasonló írás született a bölcsesség ismérveiről, s csak a rövid, sommás meghatározásokból önálló kötetet lehetne szerkeszteni. Mi azonban a következő oldalakon nem elmés mondásokkal, szállóigékkel, aforizmákkal szándékoztunk megtölteni a papírt. Ehelyett tucatnyi - cseppet sem tucatember - beszélgetőpartnerünk gazdag életének példáját kínáljuk tálcán az olvasónak. Ennek megfelelően magának a bölcsességnek a mibenlétéről is kevés szó esik. Annál többet töprengünk például arról, hogy énünkről miért és hogyan érdemes lehántani az egónkat; hogy mennyiben a hosz-szü és tartalmas élet egyik legfőbb ellensége a dolgokon való meddő agyalás"; és hogy az ember mi legyen inkább: hős vagy szent?Persze ha munkánkat jól végeztük, interjúalanyaink válaszaiból, történeteiből, sorsából kijegecesedhet egy-egy olyan gondolat, amit akár további életünk vezérfonalául is választhatunk. Nekünk a következők a kedvenceink: Nem gondolkodom, tehát vagyok"; A dolgok megvál-toztathatatlanok, és arra kell áldozni az életünket, hogy megváltoztassuk őket"; A sok gondterhes ember közül mindennap legalább egyet meg tudjak nevettetni."