Elátkozott királynők [antikvár]

1020. dcccmber 8-án Hrandcnbürgi Mária Eleonóra szülni készült a stockholmi királyi palotában. Éjfélkor, fáklyák fényénél saját lakosztályában „csúnya, nag>', szőrös" porontynak adott életet, akit a bábák fiúnakvéltck. Az udvari asztrológusok a fogantatástól kezdve megvoltak győződve róla, hogy az uralkodóné a svéd trón rég állított örökösét hordozza méhében. Magának a királynénak is voltak királyfi születését jósló álmai, aki majd naggyá teszi országát. Óriási csalódás volt, amikor kiderült, hogy a váiva várt kisfiú valójában kislány. Saját világra jöttére a későbbi Krisztina svéd királynő így emlékezett vissza: „Szerencsés csillagzat alatt születtem, erős, éixles hangom volt, egész testemet szőr borította. Ezt lát\^a a bábák fiúnak véltek. Az egész palotát üdvrivalgások töltötték be, oktalanul, amelyek egy darabig magát a királyt is megtévesztették. Vágy és remény fogott össze, hogy becsapjon mindenkit, és az asszonyok bizony komoly bajba kerültek, amikor felfedezték tévedésüket. A nagy ijedtségben azt sem tudták, hogyan mondják meg az igazat a királynak." Az uralkodóné húga, Katalin hercegnő vette végül karjába a kicsit, és mutatta meg az apának. Gusztáv Adolf királyt azonban a legkevésbé sem nyugtalanította a dolog, örömteli hangon jegyezte meg: „Adjunk hálát az Úrnak, nővérem! Bízom benne, hogy ez a kislány épp annyit ér majd, mint egy fiú. Könyörgöm Istenhez, óvja meg, ha már őt adta nekünk. Csavaros eszű kislány lesz, ha egyszer így megtréfál t mi ndan ny i u n kat." 11. Gusztáv Adolf svéd király, aki saját korában az egyik legkiemelkedőbb uralkodónak számított, a Vasa-dinasztia sarja volt. Ó terjesztette