1.Előszó helyettÖrömmel vettem a szerző megtisztelő felkérését, annál is inkább, mivel nemes célja, hogy emléket állítson a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet működésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Feladatul tűzte ki, hogy összefoglalja a történéseket: a maga szemszögéből mutassa be és értékelje a már nem élő, illetve a még ma is tevékenykedő igazgatók, főorvosok, orvosok, szakdolgozók, gazdasági vezetők, munkatársak eredményeit, kifejtett tevékenységét. Megpróbálja...
1.Előszó helyettÖrömmel vettem a szerző megtisztelő felkérését, annál is inkább, mivel nemes célja, hogy emléket állítson a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet működésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Feladatul tűzte ki, hogy összefoglalja a történéseket: a maga szemszögéből mutassa be és értékelje a már nem élő, illetve a még ma is tevékenykedő igazgatók, főorvosok, orvosok, szakdolgozók, gazdasági vezetők, munkatársak eredményeit, kifejtett tevékenységét. Megpróbálja áttekinteni a megtett út szakmai értékeit, a fejlődést, a tudományos tevékenységet, és emellett a kórház társadalmi, művészeti életben betöltött szerepét.Nagyon nagy kihívásnak nézett elébe, mivel az írásos dokumentumok hiányos volta mellett, személyes interjúk segítségére is - főleg erre- kellett támaszkodnia. A múlt ismeretének hiányos volta nem a szerző rovására írandó, sőt, ő maga ezt akarta korrigálni.Elolvasva az összeállítást nekem, akinek a kórház ötven évének több mint kétharmada közvetlenül ismert - hiszen a Vasútegészségügyet irányító szervezet részeseként, 1969-től vezetőjeként - volt módom igazolni azt. Az a véleményem, hogy a szándék megvalósítása adott lehetőségek mellett, sikerült.Lehet vitatkozni a leírtakon, az értékelésen. Lehet hiányosságokat kinek-kinek szemszögéből kifejteni, természetes, ez minden esetben megengedhető. Azt az érdemet azonban vitatni, hogy az adott nehézségeket megismerve is vállalkozott a szerző egy mementó megírására, nem lehet. Ezt csak megköszönni és elismerni illik.Bár magam a Vasútegészségügy egészének történetét a régmúlttól 1992-ig igyekeztem összefoglalni a jövő nemzedékének, sajnos nem tudtam elérni, hogy vezetőtársaim, a felügyeletem alá tartozók is, hasonló szemléletet valljanak.A Tisztelt Olvasónak, e gondolatok jegyében ajánlom e könyvet - ki-ki emlékezzék saját maga az elért eredményeire, nehézségeire és örömeire.Én a magam részéről, a szerzővel történt személyes beszélgetés után is, csak elismerni és megköszönni tudom a leírtakat, és gratulálok munkájához. Remélem követőkre talál.Dr. Tari EndreA MÁV Vezérigazgatóság Vasútegészségügyi, Környezet- és Munkavédelmi Főosztályának vezetője 2002-ig. Az Orvostudományok kandidátusa, a SZOTE c. docense
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.