Magyar hősök [antikvár]

ELOSZO „Majd számonkérik tőled a történelmet, és igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert, és igazad lesz. És kérd számon magadtól is!" - hangzik el Sára Sándor 1968-as Feldobott kS című filmjében az egyik főszereplő szájából az alkotó hitvallása. A rövid 20. század és különösen annak közepe, a totalitárius eszmék diadalórája óriási pusztítással járt az egész világon, így szűkebb térségünkben, Kelet-Közép-Európában is. Az elnyomó rezsimek működtetői mindent elkövettek a társadalom minél teljesebb körű ellenőrzése érdekében, ám ezekben az években is akadtak, akik a hatalmi önkénnyel szembeszegülő bátor magatartásukkal a helytállás maradandó példáit mutatták fel. Kötetünkbe olyan személyeket válogattunk be, akik válaszúthoz érve nem a könnyebbnek ígérkező irányban haladtak tovább. Ahogy egyikük, Lénárd Ödön piarista szerzetes fogalmazott: „A hős és a gyáva között ott van a különbség, hogy a hős fél és marad, a gyáva pedig fél és elszalad!" Az összeállításban szereplők választását és ebből következő tetteit joggal nevezhetjük hősiesnek. Túlnyomó többségük mindkét totalitárius ideológia, a nácizmus és a kommunizmus ellen is fellépett. Még ha egyesek esetében életútjuk egészét tekintve nem is érthetünk egyet minden döntésükkel, nézetükkel, az embert próbáló időkben saját egzisztenciális szempontjaikat figyelmen kívül hagyva, sokszor az életüket is kockára téve meghozott bátor döntéseik révén mindenképpen érdemessé váltak az utókor figyelmére és tiszteletére. Mintánk nem reprezentatív, a névsor magától értetődően bővíthető. Miközben törekedtünk rá, hogy a 20. század közepének magyar történelméből a nagy csomópontok szerint válogassunk, ügyeltünk arra is, hogy összmagyar történetet írjunk, vagyis a merítés ne csak a jelenlegi országhatárokon belülre, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjedjen. Emellett igyekeztünk a tudományos diskurzusban és a 20. századi magyar történelemről folytatott közbeszédben kevéssé érvényesülő szempontokat is érvényre juttatni. Ily módon kapott helyet a kötetben a német megszállás és a nyilas rémuralom alatti embermentés és ellenállás kevésbé ismert alakjainak Járosi Andor, Kudar Lajos stb.) vagy éppen Brusznyai Árpádné Honti Ilonának az életútja; utóbbi az 1956 utáni megtorlás során halálra ítélt és kivégzett forradalmárok családjainak sorsára, az özvegyek helytállására irányíthatja rá a figyelmet. Válogatásunkban különböző karakterű emberek lépnek színre. Szerepelnek benne országosan ismert, korukban vezető politikai pozíciókat betöltött személyek, míg mások a háttérbe