Magyar örökség [antikvár]

A Magyar Örökség-díj, Ablonczy László megfogalmazása szerint „a Magyarság Szellemi Becsületrendje", misszióját az alapítók 1995-ben az alábbiakban fogalmazták meg: olyan értékek felmutatása, amelyek a magyar kultúra legerősebb pillérei voltak és maradnak is a jövő számára. Ezen keresztül járulnak hozzá a nemzeti önbizalom erősítéséhez. Babits Mihály 70 éve megfogalmazta a mai Magyar Örökség-díj másik lényeges elemét: ,A magyarság a legnagyobb szolgálatot akkor teszi a világnak, ha megőrzi nemzeti sajátosságait és megmarad annak, ami. Meg kell maradnunk nemzetnek, léleknek, szabadnak, nemesnek, alkotónak, amely szellemi erőben senkinél sem érzi hátrább magát." 1995 óta 2400 javaslat érkezett a bírálóbizottsághoz: személyekre, együttesekre és különböző technikai, kulturális és oktatási intézményekre és teljesítményekre. A Magyar Örökség-díj nem jár pénzjutalommal, sem más anyagi elismeréssel. A kitüntetettek egy oklevelet kapnak, valamint egy jelvényt, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A 25 tagú bírálóbizottság a beküldött javaslatok alapján titkos szavazással negyedévenként hét díjazottat nevez meg, tehát évenként 28 élő vagy posztumusz személyt, csoportot, teljesítményt vagy intézményt. A kiválasztás fő szempontja az életmű minősége. A díjazottak laudátorait a bizottság kéri fel. A laudációkat, vagyis a díjazottak tevékenységének ismertetését általában maga a laudátor olvassa fel vagy mondja el. A laudációkat Poprády Géza, az egyesület egyik alelnöke szerkeszti könyvvé, így azok számára is hozzáférhetővé válnak, akik nem tudnak az ünnepségen jelen lenni. A Magyar Örökség-díj alapítása óta a négy kötetben 567 laudáció jelent meg. Az első kötet (1995—2000) 2001-ben jelent meg, összesen 148 laudációt tartalmazott. A második kötet (2001-2005) 140 laudációt ismertet. A harmadik kötet (2006—2010) ugyancsak 140 laudációt tartalmazott. A jelenlegi, negyedik kötetben 139 laudációt olvashatunk, így válik teljessé az eddig elhangzott méltatások sora, összesen 567 laudáció. A Magyar Örökség-díj alapítása óta valóban „Szellemi becsületrendként" szolgálja a nemzetet, határainkon belül és kívül. Ezért a díjazottak között szép számmal találunk olyanokat, akik jelenleg nem Magyarországon élnek. 2013 óta határon túli bizottsági tagok is segítik az ezzel kapcsolatos munkánkat és erősítik az összetartozás érzését. Hámori József agykutató, akadémikus, a Magyar Örökség-díj bírálóbizottságának elnöke