Magyarország Nagyasszonyai I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetbőlSarolta fejedelemasszony.Eleink, akiket a krónikák turkoknak neveztek, Lebediából kijövet magukkal hozták ősi vallásukat. Táltosnak hivták a papjukat, aki patakok és folyók partjain susogó berkekben fehér lovat áldozott Hadúrnak, a magyarok hatalmas istenének. Nem voltak pogányok, csak többnejüek. Egy istent imádtak s Hadúr nevében ültek lóra, hogy harcba szálljanak. Lovas nép volt a magyar, a bort kupából itta, kancatejjel csak a nők s gyermekek éltek. Fegyverük a tegez, a gerely és kopja, amikkel mesterien tüdtak bánni. A földet, amelyet vitézségükkel birtokba vettek, maga a természet jelölte ki egységes országgá. De a nemzet harcvágyó ifjúsága látva a nyugati népek rettegését, amit szokatlan harcmodorukkal, mesés gyorsaságukkal s győzelmes fellépésükkel keltettek, évtizedeken át kalandos hadjáratokat folytattak, a nyugati népeket kegyetlenül megsarcolták és gazdag zsákmánynyal megrakodva tértek vissza Pannóniába.Lassankint azonban kitanulták hadi fortélyukat s az augsburgi csatában a nehéz germán lovasság végiggázolt a könnyű lovasokból álló magyar hadsorokon, két leghíresebb vezérük, Lehel és Bulcsu foglyul esett (954 augusztus 10 én) s ezeket Henrik bajor herceg több előkelő magyar fogolylyat együtt Regensburgban, egy német krónika szerint a magyar nemzet gyalázatára felakasztatta. Részlet a II. kötetbőlPetrőczy KatalinAz első magyar költőnő, akinek szobrász vésőjére méltó hűségéből és egész életén át csöndesen vérző szivéből fakad a lyrai költészet kristályosan gyöngyöző patakja. Csillogó ezüstszalagként fut végig az ő komor és siralmas életén örökké kesergő hangu költészete. Amig ismeretlenül lappangott martitiumának gyöngyszemekké kövült sok fényes könycseppje, addig csak annyit tudott róla a világ, hogy gróf Pekry Lőrinc kuruc tábornagy hitvese volt és sokat szenvedett a háboru forgandó szerencséje miatt. De amikor napvilágra került egy kötetre való mélységes érzéssel és áldott szívének lassan szivárgó vérével megirott verse, akkor a magyar irodalomtörténet is tért nyitott nevének és a halhatatlanság sugara fonódott köréje.Petrőczy Katalin bárónő komor időkben született. A vasvári békekötés évében 1664-ben jött a világra. A magyar katonai vitézség Szent-Gotthárdnál porig alázta a lófarkas zászlókat s a német mégis olyan békét kötött a törökkel, amely nem volt más, mint acélhurok a nemzet nyakán.A pogány tetszés szerint rángathatta s a német csak arra vigyázott, hogy egészen meg ne fojthassa. Ebbe a keserves időbe esik Petrőczy Katalin gyermekkora. Híres és gazdag családból származott. Hatalmas, dinasztiákkal, mint a Gyulaffyakkal, Ostrositsokkal, Jakusithokkal, Zayakkal és Thökölyekkel állotak vérrokonságban.