Magyarország Nagyasszonyai III. [antikvár]

Részlet a könyvből: Petrőczy Katalin. Az első magyar költőnő, akinek szobrász vésőjére méltó hűségéből és egész életén át csöndesen vérző szívéből fakad a lyrai költészet kristályosan gyöngyöző patakja. Csillogó ezüstszalagként fut végig az ő komor és siralmas életén örökké kesergő hangu költészete. Amíg ismeretlenül lappangott mártiriumának gyöngyszemekké kövült sok fényes könycseppje, addig csak annyit tudott róla a világ, hogy gróf Pekry Lőrinc kuruc tábornagy hitvese volt és sokat szenvedett a háboru forgandó szerencséje miatt. De amikor napvilágra került egy kötetre való mélységes érzéssel és áldott szívének lassan szivárgó vérével megíródott verse, akkor a magyar irodalomtörténet is tért nyitott nevének és a halhatatlanság sugara fonódott köréje. Petrőczy Katalin bárónő komor időkben született. A vasvári békekötés évében 1664-ben jött a világra. A magyar katonai vitézség Szent-Gotthárdnál porig alázata lófarkas zászlókat s a német mégis olyan békét kötött a törökkel, amely nem volt más, mint acélhurok a nemzet nyakán.