Múltunk nagyjai [antikvár]

ELŐSZÓ Az UNIÓ Kiadó Diákkönyvmühelye ezúttal a magyar történelemről ad hasznos olvasnivalót az általános- és középiskolás gyerekeknek. A történelem legelevenebben, legéletszerübben a történelemformáló egyéniségek sorsának megismerésével tanulmányozható. A könyvben kevés híján 170 életrajz olvasható. Igyekeztem olyanokról írni, akiknek bemutatásával fontos történelmi események, folyamatok érthetők meg. Ezért úgy tűnhet, jelentős személyiségek kimaradtak, mások ellenben „érdemtelenül" szerepelnek. S igyekeztem úgy írni, hogy hús-vér embereket jeleníthessek meg, ugyanakkor feltárjam a törvényszerűségeket, az egyes korszakok magyar társadalma által nyújtott lehetőségeket, amelyek megszabták e személyek cselekedeteit, gondolatait, s amelyeket ök is alakítottak, akár fölismerték, akár félreismerték azokat. Mivel emberekről, életutakról van szó, az olvasó, a kíváncsi és fogékony ifjú e könyvből remélhetőleg nem csu-. pán a magyar történelemből szerez mélyebb ismereteket, hanem személyisége olyasfajta „bölcsességekkel" gyarapszik, amelyek a mindennapi életben hasznosak - legalább annyira, ameny-nyire a történelem tényleg az élet tanítómestere. Az anyag bősége miatt nem foghattam át a magyar történelem egészét. Magától adódott korszakhatárként 1867, a Habsburg-házzal és birodal- muk auszthai felével való kiegyezésünk időpontja. Elsősorban azért, mert ellentétben a korábbi időszakokkal, amelyeknél ezt nem tehetjük, az 1867 utáni Magyarországhoz közelíthetünk a huszadik századi ember észjárásával. A kiegyezéssel hazánk ráállt arra a fejlődési pályára, amelyen a világ fejlett államai ma is haladnak: ez a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalmak, a piacgazdaság intézményeinek s játékszabályainak a kialakulását jelenti. Bár ellenérvek bőven megfogalmazhatok, mondhatjuk, hogy 1867-tel kezdődött Magyarországon az a világ, amelynek lényegi megértéséhez némileg támaszkodhatunk a gazdaságról, a politikáról, az intézményekről és a társas kapcsolatainkról a mában szerezhető tapasztalatainkra. Ez a kiegyezés után szerepetjátszó történelmi személyiségeinket is összeköti - vékony, de a róluk olvasók számára mégis érzékelhető szálakkal. Az 1867 előtti személyek jellemének, cselekedeteinek megértéséhez nincs ilyen vezérfonal. Sorsuk, emberségük egy kötetbe gyűjtve talán az előbb említetteknél is érdekesebb s fölemeiöbb olvasmány. Milyen ügyekért kellett helytállni, és mit jelentett a politikusiemberi helytállás, amikor helyet kerestünk az európai népek között, amikor földrészünk egyik rangos hatalmává emelkedtünk, s amikor a török elleni harcok forgatagában arra kényszerültünk, hogy sorsunkat a Habsburgok bi-