kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

A. Szála Erzsébet - Nemzeti évfordulóink 2010 [antikvár]
 
A zene furcsa, varázslatos dolog. Megnyugtat, vagy felkavar, lelkesít, vagy elandalít, s közben megolajozza lelkünket. 2010-ben lesz kétszáz éve, hogy megszületett a magyar kultúra, a magyar zene egyik legkimagaslóbb alakja, a nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc. A jövő évet az ő emlékének szenteljük. Erkel Ferenc életműve azt sugallja, hogy a sokat emlegetett és sokak által megszenvedett válság közben is tudatosítanunk kell magunkban: ha anyagi javakban nem dúskálunk is, van...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A zene furcsa, varázslatos dolog. Megnyugtat, vagy felkavar, lelkesít, vagy elandalít, s közben megolajozza lelkünket. 2010-ben lesz kétszáz éve, hogy megszületett a magyar kultúra, a magyar zene egyik legkimagaslóbb alakja, a nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc. A jövő évet az ő emlékének szenteljük. Erkel Ferenc életműve azt sugallja, hogy a sokat emlegetett és sokak által megszenvedett válság közben is tudatosítanunk kell magunkban: ha anyagi javakban nem dúskálunk is, van aranytartalékunk, mégpedig a magyar kultúra. Kultúránk, művészetünk, az egész világon ismert és elismert zeneművészetünk biztonságérzetet nyújtó szellemi raktár, amelynek készlete soha ki nem fogy, és minél többet adunk belőle másoknak, annál gazdagabbak leszünk magunk is. Erkel annak a kornak volt a zseniális alkotója, amikor a zene a maga sajátos eszközeivel igyekezett előmozdítani a függetlenségi törekvések sikerét. A korabeli költők, írók és festők mellett Liszt és Erkel volt a megtestesítője a magyar nemzeti romantika kibontakozásának. Akkortájt a művészek célja a független nemzeti kultúra megteremtése és az állandó magyar színtársulat létrejötte volt. Ekkor történt, hogy Erkel a verbunkos zenét az olasz opera sajátosságaival vegyítette, s ezzel új műfajt teremtett. Az 1848-as szabadságharc előtt és után a magyar történelem tragikus eseményeinek felidézésével ez a zene táplálta a nemzeti öntudatot. Erkel zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus volt egy személyben. Művészi formálódásában három város játszott fontos szerepet: Pozsonyban tett szert a klasszikus zenei műveltségre, Kolozsvárott szerzett előadói gyakorlatot mint zongoraművész és karnagy, végül Pesten sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. 1837-ben, amikor megnyílt a Pesti Magyar Színház, karmestere Erkel Ferenc lett. Három évvel később ugyanez a színház már Magyar Nemzeti Színházként mutatta be első operáját, a Bátori Máriát, majd 1844-ben ifjúkora fő művét, a Hunyadi Lászlót. Ez utóbbi volt az első maradandó értékű magyar opera. A Hunyadi évében készült el a Himnusz is. Erkel legnagyobb érdeme az volt, hogy ő teremtette meg a semmiből a magyar operát, és megszervezte a Filharmóniai Társaságot, amely nélkül a színvonalas operajátszás elképzelhetetlen lett volna. Művei közül a Hunyadi László és a Bánk bán ma is kedvelt darabjai az Operaháznak. Erkel zenéjének élvezetéhez nem kell sem különösebben zeneértőnek lenni, sem pedig elhivatottnak. Az ő művei oly módon képviselik a magas kultúrát, hogy mindenki érti, ismeri és élvezi. Ezt kellene sok művésznek utánacsinálnia, de ha ez nem is sikerül, hiszen hozzá hasonló zseniális alkotó nem gyakran születik, hallgassuk és élvezzük csodálatos alkotásait. Erre számtalanszor lesz alkalmunk a 2010-es évben!
A. Szála Erzsébet művei
Ajkay Alinka művei
Aknai Katalin művei
Balázs Kata művei
Bicskei Éva művei
Csorba László művei
Fehér Katalin művei
Fejér László művei
Füstöss László művei
Hornyik Sándor művei
Horváth Richárd művei
Kapronczay Katalin művei
Karasszon Dénes művei
A szerzőről
Kiss László művei
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.

Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.

Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.

A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.

A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.

2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.

Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Magyar László András művei
Nagy Ágota művei
Petrovics Alíz művei
Pótó János művei
Rémiás Tibor művei
Sipka László művei
Slíz Mariann művei
Soós István művei
Sótonyi Péter művei
Szabó Péter Gábor művei
Szállási Árpád művei
Szentpéteri József művei
Szirányi János művei
Takács László művei
Tardy János művei
Tömpe Péter művei
V. Molnár László művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet