Világhírű magyarok [antikvár]

Részlet: Almásy László (Borostyánkő (ma: Ausztria, 1895. 08.22. - Ausztria, Salzburg, 1951. 03.22) Teljes nevén Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede magyar arisztokrata családból származó felfedező volt, aki sokkal jobban ismernek Egyiptomban, mint itthon. Ez nem véletlen, hiszen Almásy élete a repülésről és a felfedezésről szólt, e kettőt pedig Észak-Afrikában sikerült összekapcsolnia. (Néhol tévesen grófnak titulálják, de a grófi cím az Almásy család egy másik ágának járt.) A mai Ausztria területén lévő borostyánkői családi kastélyban született, majd fontosabb tanulmányait Angliában végezte. Apja Ázsia-kutató volt, így a kis Lászlónak nem kellett messze mennie a világjáró kalandokért. Amúgyis rajongott a madarakért, a természetért, és még gyerekkorában beleszeretett a repülésbe. Fiatal korában a magyar cserkészmozgalom egyik fontos építője is volt. 1914-ben már saját repülőgépet vásárol. Az I. világháborúban a keleti és az olasz fronton harcolt mint pilóta. Gépével fontos felderítő repüléseket hajtott végre, így a háború végére előléptették hadnaggyá. A háború után részt vett IV. Károly visszatérési kísérletében is, majd az autózás felé fordult. Ennek köszönhette, hogy elutazhatott Egyiptomba, ahol a Steyr automobillal 3000 km-t tett meg sógorával. Szinte végigutazták a Nílus partját, egészen Kartúmig (ma Szudán) eljutva, de átkocsikázták a Líbiai- és a Núbiai-sivatagot is. Elképesztő teljesítmény volt ez akkoriban, járatlan utakon, a korabeli technológiai színvonalon. Az utazás meghozta Almásynak a nemzetközi hírnevet. Közben autóversenyzőként is helytállt Európában, de többször visszatért Észak-Afrikába, ahol még több autós expedíciót szervezett a Steyr cég jóvoltából. 1927-ben megalapítja Egyiptom első pilótaiskoláját; ezzel életre hívta a sportrepülést az országban. Autós kiruccanásai a Steyr cégnek komoly reklámot hozott, de a környező országok vezetése is - különösen az egyiptomi király - támogatta, hiszen Almásy nem egyszer járatlan vidékeket tárt fel. 1932-ben újra felkapta nevét a világsajtó, mikor felfedezte Egyiptom délnyugati szegletében lévő Gilf Ke-bir-fennsík két völgyét, majd egy évre rá a harmadik fővölgyet is megtalálta. Első útján még autóval érkezett, majd Almásy (balról) és társa Zichy Nándor 1932-ben Almásy első saját repülője majdnem az életébe került 1931-ben balesetet szenvedett DH-60-as gépéveL repülővel is bejárta a vidéket. A misztikus Zarzura-oázissal megfeleltetett völgyek után elérte a líbiai határt is, ahol még lenyűgözőbb felfedezést tett. A vele együtt érkező expedíció tagjaival több száz kőkorszaki barlangrajzot fedeztek fel, köztük struccok, zsiráfok, vízilovak képeit, sőt, úszó emberek rajzait. Ez bizonyítékként szolgált arra, hogy alig 10000 éve a Szahara éghajlata egészen élhető volt, elegendő vízzel a nagy állatok számára is. A II. világháborúban újra pilóta, sőt, a magyar haderőtől áthelyezik Rommell irányítása alá, mint mélységi felderítőt. Eredményeiért vaskereszttel is kitüntették. így maradhatott csak Afrikában, ám ezért később súlyos árat fizetett. Bár Budapesten - felhasználva német kapcsolatait - zsidó családokat mentett meg a deportálástól, a háború után mint fasisztát börtönbe zárják, megkínozzák. Végül Egyiptomba sikerül kimenekíteni, ahol haláláig mint pilóta- 8 oktató élt. Az angol beteg c. film nagyrészt merít Almásy életéből, de korántsem hiteles dokumentuma életének. Barlangrajz a Vádi Szúra-barlangban, a sivatag közepén"