Imreh Zsigmond 1900-1965 [antikvár]

Borítói kifakultak, kopottasak.
Imreh Zsigmond jelentős, bár kevéssé ismert festészete a posztnagybányai irányzathoz tartozik. Ez a meghatározás sem értéket, sem kritikát nem tartalmaz, csupán az olvasó eligazítása a célja. Nem volt a nagybányaiak tanítványa. Vaszary János, a magyar festészet nyugtalan újítója, a párizsi orientáció leglelkesebb apostola indította el pályáján. Évfolyamtársai között voltak a magyar festészet azóta már elismert mesterei, többek között Barcsay Jenő és Miháltz Pál. Barcsay különösen sokra értékelte Imreh képességeit és egy nyilatkozatában generációja legtehetségesebb művészének nevezte, aki nagy hatással volt társaira. Harmincöt év után Barcsay keserű emlékként idézi Imreh Zsigmond egykori munkáit, mert úgy érezte, egykori évfolyamtársa "mostani finom kis pasztelljei meg sem közelítik növendékkori képeinek erejét, monumentalitását".