Két Melania [antikvár]

Mi ez a könyv tulajdonképpen? A IV-V. század római történetébe ágyazott patrisztikus kalandregény? Történelmi horror emberi érzelmekkel, olykor sziporkázó humorral fűszerezve? Főszereplője egy dúsgazdag ifjú római házaspár - ifjabb Melania és Pinianus mögöttük áll a nagyanya, idősebb Antonia Melania. Mellettük sorra jelennek meg a század jeles egyháztanítói: Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston, Nolai Szent Paulinus és Rufinus, háttérben a szent nők: Római Szent Marcella, Szent Paula és leánya, Eustochium, Lea és leánya, az ifjabb Paula, a bithyniai Szent Makrina, végül a konstantinápolyi Olümpiasz. A történelmi színteret császárok - Arcadius, Honorius, II. Theodosius -t hadvezérek (Stilicho), kalózok, rabszolgák, barbár támadók, a vizigót Alarik és katonái népesítik be... A történet útvonala a lángokban álló Itáliából az észak-afrikai Karthágóba, Hippóba és Tagastéba, Alexandriába, egy rövid kitérővel a Nílus menti anachóréták telepeire vezet; onnan Palesztinába, közelebbről Jeruzsálembe. Rövid időre bepillanthatunk a konstantinápolyi császári udvarba is, ahol még elevenen él Aranyszájú Szent János emléke. Az omladozó Római Birodalomban első virágkorát éli a szerzetesség. De mi köze ehhez az ifjú római házaspárnak? Ezt idézi fel az V. századi szemtanú, Gerontiosz görög nyelvű biográfiája nyomán Tomás Spidlík bíboros, a római Pápai Keleti Intézet nagy tekintélyű tudós professzora.