Bővebb ismertető
Részlet a könyvből: A magyar színészábrázolások összegyűjtése és közzététele kettős célt kíván szolgálni! először is a szakmabeliek részére a régóta hiányolt és a gyakorlati szükségletek kielégítését célzó lehetőleg teljes jegyzékét adjuk a magyar színészábrázolásoknak másodszor pedig a teljes összeállítás után, összehasonlítva a hazai és a külföldi színészábrázolásokat, megkíséreljük levonni a tanulságot, hogy ezáltal részben vagy egészben megoldjuk a színpadi alak képzőművészeti ábrázolásának problémáját. A rendkívül bőséges anyagban történt tájékozódás után célszerűnek látszott az ábrázolásokat mind az alkotás ideje, mind pedig a készítés technikája alapján felosztani s a terv szerint a magyar színészábrázolások a következő részekből állnak: I. Grafikus ábrázolások a XXX. században; II. Festmény - szobor - kisplasztika a XXX. században; III. Színészábrázolások 1900-1944; IV. Színészportrék a felszabadulás után 1945-1965; V. A színészi alak problémája a képzőművészetben (Az első négy rész eredményeinek összegezése) A XX. század első felének színészábrázolásai az alkotás technikájára való tekintet nélkül egy kötetbe kívánkoznak, mert ebben az időben már a fénykép szinte teljesen kiszorította a metszetek minden fajtáját s a grafikai ábrázolások közül mindössze a hírlapok számára készült rajzok és karikatúrák maradtak fenn, illetve szaporodtak el. Valamivel jelentékenyebbé vált az olajportré, különösen a neves, "beérkezett" fővárosi színművészek körében, akiknek nemcsak arra volt módjuk, hogy olajfestményt készíttessenek magukról, de lehetőségük is volt azokat tágas, gyakran fényűzően berendezett lakásukban elhelyezni.