Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István [antikvár]

úLí Tóth István, a kolozsvári rajztanár-festőművész Egy újabb 20. századi erdélyi művész, aki a 21. század újrafelfedezésére vár. Kós Karoly találó elnevezése szerint: az erdélyi magyar festómúvészet lírikusa volt. Tóth István 1892. május 29-én született a székely fővárosban, Marosvásárhelyen. Elemi osztályait és középiskolai tanulmányait a nagy múltú kolozsvári unitárius kollégiumban végezte. Édesapja torockói származású lévén, helyi szokás szerint a Dávid Ferenc alapította egyház tanintézetébe íratta gyermekét. A kollégium meghatározta és befolyásolta sorsának, életének és munkálkodásának alakulását. Rajztanára, Kövendi Nagy Gyula korán felfedezte rajztehetségét, kibontakoztatta művészi hajlamait. (A tanár úr 72 éves korában bekövetkezett halálakor Kelemen Lajos írt róla megemlékezést, kiemelve, hogy több kiváló művészt került ki a keze alól: MüIIer-Merész Gyula, Baló Ákos, Tóth István és fia. Nagy Lajos.) Tóth Istvánnak már 13 éves korában megmutatkoztak oroszlánkörmei, melyeket akkortól megőrződött rajzgyűjteménye bizonyíthat. Mint ahogyan a késóljbiekben kiderült, életének sorsdöntő eseménye volt, hogy megismerkedett, kapcsolatba került az Erdélyi Múzeum Egyesület nagy tudású levéltárosával, a kolozsvári unitárius kollégium tanárával, az iskolateremtő, de egyetemen soha nem tanító Kelemen Lajossal, aki ugyancsak rácsodálkozott rajztehetségére. Elevenítsük fel dési találkozásuk történetét: „Még 1905 nyarán Désen, barátomat meglátogatva, egy forró júliusi délelőtt a városban tett séta közben a honvédemléknél két rajzoló gyermeket találtunk. Mind a kettő az oroszlános emléket rajzolta, de az egyik feltűnőbben jobban. Az utóbbinál aztán még