Barabás Miklós [antikvár]

Kultúrpolitikánk egyre fokozódó súlyt helyez szocialista műveltsé-günk kialakítására, megerősítésére, fejlesztésére. Ennek eredménye aképzőművészet területén a szocialista realizmus megteremtése érdeké-ben végzett munka komoly sikere. Az élő művészet a szemünk előtt, nap-jainkban válik valóban a nép művészetévé. Kevés azonban, ha kizárólaga jelen alkotó művészete lesz a dolgozó nép kincse, fel kell tárni, bekell mutatni azokat a határozott eredményeket is, melyeket képzőművé-szetünk múltbeli fejlődése során ért el. Erős fénnyel kell rávilágítanihaladó hagyományaink értékeire, hogy alkotó művészetünk valóbanhelyes tanulságot vonhasson le művészi múltunkból. Révai elvtársmondta az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás megnyitóján elhangzottbeszédében: Képzőművészetünk kezdődő megújhodásának harmadikkiváltó oka az, hogy újra felfedeztük a magyar képzőművészet nagy rea-lista hagyományait. . . . Az új magyar szocialista képzőművészet mélyennemzeti jellegét az is bizonyítja, hogy visszanyúl a magyar klasszikusrealista művészethez." E megállapítás nemcsak követelmény művésze-tünk további fejlődésére vonatkozólag, hanem útmutatás a magyarművészettörténet feladatait illetően is.Művészettörténészeink egyik döntő feladata, hogy a múltnak marxistaszemléletű bemutatásával serkentsék a továbbiakban jelenünk művésze-tét. Ez a módszer teszi valóban mindenki számára hozzáférhetővérégebbi művészetünk szépségeit, érthetővé mondanivalóit. Művészi múl-tunknak a dialektikus-materialista történetszemlélet alapján való átérté-kelése egyik legsürgősebb feladatunk. Hiteles arcképet kell rajzolniazokról az élenjáró művészekről, akik egykor a magyar művészetet ahaladás irányába lendítették. Kiemelni azokat, akik a kritikai realizmushangján szóltak koruk problémáiról; ők segíthetik a legtöbb eredmény-nyel a jelen fejlődését.Ezt a célt szolgálja e kötet, a Barabás Miklósról szóló első nagyobb-lélekzetű monografia. Szerzője, Hoffmann Edit a hazai polgári művészet-történetírás egyik legkiemelkedőbb alakja.