Chevalier emlékiratai [antikvár]

Részlet a könyvből: A mosoly hatalma Éles füttyszó. Az automobilok úgy dudálnak egymásra, mint a dühös kutyák. A soffőrök káromkodnak. Micsoda zaj, micsoda fényesség! Kivilágított kirakatok ragyogása a kávéházak hatalmas tükreiben verődik vissza. A falakon ezerszínű plakát. Egy musichall bejárata előtt vagyunk. Az ajtó ellen valóságos ostromot indít az éjszakai Páris dolgozó és mulató népe. A lámpák izzó, veres fényt hintenek a zsibongó uccára. Az egymáshoz ütköző keréktábor között egy autó tolakszik előre, óvatosan és ügyesen előzi meg a többit és vezetője azzal sem törődik, hogy a kollégái mindenfelől dühös káromkodással förmednek rá. Még a gyalogosok is csúfondárosan kiabálnak feléje. - Hogy nem sül le a képiről a bőr...a hülye... részeg... beül egy kocsiba és nem tud vezetni.