Dürer Albert [antikvár]

Részlet: Nürnberg ugyan később és kevésbbé vett hatást az olasz renaissancetól, mint a Holbeinok városa, Augsburg, mégis a német renaissance rövid történetében az övé s nem Augsburgé a vezérszerep, nemcsak általán elevenebb szellemi és művészeti életéért, de főkép, mert benne támadt és fejlődött ki a legnagyobb német művészgéniusz: Dürer Albert. A német művészet történetében Nürnbergnek az a jelentősége, ami Firenzéé a XV. századi olasz művészetben. Jólszervezett patricius kormányáért a német Velencénak nevezték az olaszok, de e kormány szabad szellemű volt s a művészetre nem rakta rá a céhrendszer békóit. IV. Károly idejétől a császári kegy sugarain is fejledezett; Zsigmond korától 1804-ig ott őrizték a Heiltum-ot, a császári koronázási jelvényeket. Egyik ápolója a német humanizmusnak: III. Frigyes ott koronázta költőkirállyá Celtes Konrádot s ott élt a híres humanista, Willibald Pirkheimer. Egyáltalán frank lakóit a többi németség kiválóságai egyesítőjének, a legeredetibb szellemű németségnek szokás tekinteni, melyet az augsburgiak pompázása helyett nemcsak a szorgalom és takarékosság, hanem az ízléses, finom munkák kedvelése is jellemez. Nürnberghez fűződik a gotikus és renaissance német szobrászat három legnagyobb dicsőségének - Stoss, Krafft és Vischernek - működése; képzőművészeti legnagyobb jelentőségét mégis Dürernek köszöni.