Egyperces Fischerek [antikvár]

Ki a fene ismeri Fischer Pistád - kérdi a könyvkiadó vezetője. Megtanulva fischerül, tudom, hogy élete és dokumentumfilmes munkássága betakarja Erdélyt, Romániát és utódállamostól a Szovjetuniót, továbbá Németországot - ezeket a nekünk fontosabb helyeket. Ráadásul Magyarországhoz féltucatnyi film is köti, élt itt kilenc évet - Anglia, India, Amerika, a dél-tengeri szigetvilág csak ráadás. Ahogy a szerencse is. Áldassék a sors, hogy összehozott vele - 2009 őszén. Csak egy portrét akartam írni a kolozsvári születésű, kettős kisebbségi hátrányt kitanult kortársamról. De egy modernkori mesémondó öt óránál hamarabb nem hagyja abba a „vendégülést". Újságképmásában példátlan sorsának csak a töredékére futotta. A különböző lapokban - Mozgó Világ, Tekintet, Forrás, Kritika, Tiszatáj, Korunk, Népszabadság - megjelent történetei, rendületlenül folytatott besté^etéseink végül könyvvé álltak össze. Bár Pista operatőr szeretett volna lenni, az illegális kommunista szülők gyermekét az ötvenes években elzavarták Leningrádba politikai gazdaságtant tanulni, de végzés előtt hazarúgták 1956 miatt. Öt évig a kolozsvári hütőgépgépgyár munkásaként is megőrizte istenadta jó kedélyét. Ekkor levizsgázhatott Bukarestben ipargazdaságtanból. Am diplomásán coki a Romániát becsavargó, hűtőgépeket szervizelő életnek. De tíz év szünet után újra indult operatőr szak a filmművészeti főiskolán. Noha a második egyetemre már nem járt ösztöndíj, filmkritikákat írogatva, lánckölcsö-nökkel csak végzett. A második legjobbként választhatott munkahelyet. Közrökönyödésre dokumentumfilmesnek kérte magát. Később elcsábította a román tv magyar adása, ám az oberhauseni filmfesztivál „oldalvizén" 1973-ban, nyelvtudás nélkül, sok kicsi konvertibilis májkonzervvel az NSZK-ba emigrált. Ott semmi esélyt sem kapott, hogy elhelyezkedjen a szakmájában, de életfogytiglani mázlija révén mégis elismert európai dokufilmes lett: a Szovjetunió - és „maradéka" - meg Kelet-Európa „filmese". De forgatott i^-rr : ,>',' i f- í ! I I ' ¦i:, I !