Bővebb ismertető
BevezetésKi volt Frank Ignác? Városunkban élt Szabadi Frank Ignác, több sikerült csárdásnak és a híres T()rök-Magyar indulónak országos nevű szerzője. " Ennyit írt róla Kapossy Lucián: Pápa város egyeteives leírása című, 1905-ben kiadott nagyhírű monográfiájában, két sort juttatva csak neki halála után néhány évvel. A Tanulmányok Pápa város történetéből 1994-ben megjelent kötetben már a nevét sem említették meg. A Magyar Nagylexikonban (1999) fényképét jogász névrokonához tették, róla nem írtak. Az 1848-49-es szabadságharc főhadnagyainak összegyűjtött névsorában sem szerepel. A régebbi lexikonokban a születésének éve helytelenül jelent meg, a halála időpontját nem ismerték.Kevés feljegyzés és emlék maradt Frank Ignácról Pápán, és ma már nehéz visszapörgetni az idő kerekét, hogy mindent megtudjunk róla. Az 1850-es években még nem volt helyi újság a városban, viszont a polgárok a pesti hírlapokra vagy előfizettek, vagy a Pápai Kaszinóban olvasták őket. Néhányan közülük rendszeresen vagy rendszertelenül megírták és elküldték a Pápán történteket a szerkesztőségeknek, melyek leközölték a leveleket, innen lehet ma tudni bizonyos dolgokat és eseményeket.Frank Ignác Pápán született és a szabadságharc leverése után több mint tíz évig a Griff fogadót bérelte. Emellett részt vett a város zenei életében, sorra írta a szebbnél szebb csárdásokat, játszotta őket Pápán, a Somló hegyén és Pesten. A kor divatos csárdásszerzői között előkelő helyen emlegették és országos hímévre tett szert. Utóbb Pestre költözött, a fővárosi barátai; írók, hírlapszerkesztők és zenészek segítették őt borkereskedés, vendéglő és kávéház nyitásában. Kortársa, idősebb Ábrányi Kornél zeneszerző, zenebíráló", zenei lapszerkesztő így emlékezett vissza rá: Mozgalmas, viszontagságos s a vállalkozások minden válfaján hol sikerrel, hol sikertelenül keresztül-kasul száguldott egyéniség volt, ismert alak az egész fővárosban, sőt mondhatni az egész országban. Kiváló naturalisztikus zenészeti tehetséggel megáldva Csárdás kompozícióit csak