És ilyen a Boksz? [antikvár]

Hunter Davies, a hivatalos Beatles-életrajz írója nemrégen mesélte el egy interjúban, hogyan született annak idején a könyve. Hosszú történet, lényege az, hogy a Beatles-nagymamáktól az unokahúgokon át, egészen a sarki hentesig mindenki beleszólhatott, mi legyen mi ne legyen és ami lesz, az hogyan legyen a könyvben. Alig telt el tíz év, s az igazság máris fényre derült. Nem érdemes "kormozni". Amennyivel nagyobb és más ország Anglia, mint Magyarország, annyival szerényebb, szegényebb a mi rock-irodalmunk. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy aki majd a jövő században a 60-as, 70-es évek a magyar társadalom- és kultúrtörténetéről írja szakdolgozatát, nem hagyhatja ki a magyar rock történetét. Akkor pedig vajmi kevés forrást talál majd a könyvtárakban és azok legtöbbje is torzít. Magyarország nem Anglia, az LGT nem Beatles, én nem vagy Hunter Davis, de azt mindannyian megfogadtuk e könyv előkészítésekor: nagymamák és hentesen nem fognak beleszólni. Ezért aztán furcsa könyvet tart kezében az olvasó. Nem az derül ki belőle - mint máskor, a legtöbb esetben -, hogy ők voltak a legnagyobban, akiknek mindig igazuk volt, mindent előre láttak és minden úgy történt, ahogy annak idején a hivatalos nyilatkozatokban elhangzott.