Gyarmathy Tihamér [antikvár]

Részlet: "Analitikus korban élünk" - vallja Gyarmathy Tihamér, s eddigi életművét elemezve valóban meggyőződhetünk arról, hogy munkásságát mennyire áthatotta a jelenséget és az emberi gondolkodást kutató művészi szellem. Személyisége kényszerítő erővel írta elő számára a rögösebb életút választását: a már polgárjogot nyert stílusok átvétele helyett inkább vállalta az újdonságot adó feladatok megoldását. De amennyit izoláltsága következtében veszett a hazai és a nemzetközi képzőművészeti életbe illeszkedés terén, legalább annyit - vagy még többet - nyert ezáltal saját stílusának fejlődése tekintetében. átgondolva történelmi helyzetét, némi öniróniával rögzítette generációjának nem éppen szerencsés alkotói sorsát Kassák Lajosról szóló, publikált visszaemlékezésében: "...Az én korosztályom ... mindig a rövidebbet húzta. Minden szellemi dologban nem kovász, hanem csak utóbb érkezett maradékcsipegtető lehetett. A nagy szellemi átalakulás fontosabb állomásai... - mire tudomásul vehettem koromnál fogva - már le is zajlottak." Ezért akarta végigjárni a képzőművészeti alakítás minden olyan stílusfázisát, amely számára okulásul szolgálhatott. Amint azt többször hangoztatta, feladatát mindig tudatállapotának megfelelő stílusfejlődési szinten tűzte ki.