Hajdonába, régös-régön... [antikvár]

Éá m^WÁ íit i'.i' i. . 1« ••.•. 1 , ' I l'l, ' ¦¦ ' I'' I¦¦ , I' iv; .'H'iV Egy ázsiai lelkületű európai Feledésbe merült szellemi értékeink, maradandót alkotó művészeink közül irányuljon most a fény és a figyelem a századfordulón nemzeti alapon kiformálódott magyar szecesszió egyik meghatározó egyéniségére, Thoroczkai Wigand Edére, az építészre, az iparművészre és az íróra. Próbáljunk meg elképzelni egy európai műveltségű intel-lektuelt, aki saját, tudattalan emlékeként élte át a Székelyföldön felfedezni vélt, még egykoron Ázsiából hozott ó'si készségeket. A lexikonokban és a szakmunkákban megkoptatott korabeli közmegbecsülését tisztségei és elismerései jelezték: m. kir. kormányfó'tanácsos, főiskolai tanár, a Magyar Vörös Kereszt megbízottja és érdemkeresztjének tulajdonosa, a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Mű-barátok Köre tiszteletbeli és választmányi, a Pátria Magyar írók és Művészek tiszteletbeli, a Nemzeti Szalon és a Néprajzi Társaság választmányi, a Turáni Társaság igazgatótanácsi, a Turáni Szövetség Képzőművészeti osztálya vezér-tanácsának, a Balatoni Társaság ehiöki Tanácsának tagja. Továbbá a Magyar Képzőművészeti Társulat és Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara, a marosvásárfielyi Kemény Zsigmond választmányi és a nagykőrösi Arany János Irodalmi Társaság tagja, a Néprajzi Társaság barátai díszoklevelének kitüntetettje. A társasági életben használatos sza-lonkabátját a magyar és az olasz állam nagy aranyérme, a milánói Diploma d'Onore, a párizsi és a saint louisi világkiállítás ezüstérme, valamint a Képzőművészeti Társulat építészeti nagydíja birtokosának kijáró elismerése, fényesen csillogó ordőja díszíthette volna. A hangzatos titulusok és hátrahagyott izgalmas, nagy ívű életműve ellenére monografikus feldolgozása mind a mai napig várat magára. Neve is csak a szakmunka jellegű kiadványokban fordul elő, a nagyközönség, a sokat emlegetett Olvasó számára inkább ismeretlenül, talányosan hangzik. Erről őmaga is tehet, nemcsak életének háttérinformációkban terjedő állítólagos szélsőséges jobbra tolódása, hanem önmaga megalkotta elő'névhasználata miatt is. A századfordulón Erdély felé sereglő építészek, iparművészek, grafikusok korosztályukra jellemző fiatalos lelkese- Thorockai Wigand Ede íróasztala désükben, naiv rácsodálkozásukban, főleg kalotaszegi és székelyföldi élményeik benyomásának hatására mintegy művészi predikátumként valamelyik erdélyi tájegység, vagy város/falu megnevezését vették fel előnévül. Az egyik legismertebb képviselőjük, Körösfól Kriesch Aladár mellett eszünkbe kell jusson Wigand Ede is, aki a romantikus képzeteket keltő Székelykő alatt fekvő Torockő előtti tisztelgésül a Thoroczkai előnevet használta munkái szignálásánál. A döntését magyarázók kapcsolatba hozzák sváb származását a torockőiak kitalált német eredetével és jellegzetes építészetükkel. Felvett eló'nevével semmi baj nem lenne, ha nem találkoznánk megjelenítésének számtalan variációjával. Elónevét nem vehetjük nemesi származása kifejezőjének, okleveles adatok sem nyújthatnak erről megerősítést. Ezért pontos i-vel és h-val fogjuk hasznáhii, ahogyan dr. Pacher Béla úrnak 1930-ban dedikált egyik munkája címlapján olvasható. Az Akadémiai Könyvkiadónál megjelent nagy sikerű Arcliitcktiira című építészmonográfia-sorozatban Árkay