Horváth Endre grafikusművész élete és munkássága [antikvár]

„Horváth Endre (1896-1954) a réz- és acélmetszetnek volt utolérhetetlen mestere. Sokat tanult Cossmanntól s a Cossmann-iskola vezető művészeitől, anélkül azonban, hogy az utánzásnak még a gyanúja is felmerülhetne bennünk. Plaszticitása csak részben volt a felhasznált anyagok következménye, formakultúrájában a klasszikus egyszerűség, a zavartalan élményt nyújtó nyugalom, a statikus biztonság, a szerkesztés könnyen áttekinthető s mégis gondolatközpontú megoldása uralkodott. Mértéktartását nem kifejezőeszközeinek elégtelensége, hanem a legnagyobb mesterek mindmáig élő hagyományainak a tisztelete indokolja, az önkifejezés útját nem a forradalmi útkeresésben, hanem a természetes belső átélésekben feloldott megfogalmazásokban kereste. Hagyományos jelképrendszerét míves kivitelezése tette újszerűvé, s bár ragaszkodott a hagyományokhoz, mégsem volt maradi, egyéni szépségélményt testesített meg, így vált már életében klasszikussá." (Galambos Ferenc: Magyar Ex libris művészet a két világháború között Heves Megyei Könyvtár füzetei 21. sz.) Kísérjük végig a művész nővérének szerető gondoskodása révén ránk maradt dokumentumok és alkotások birtokában e gazdag életművet, amelyet megvalósított pénzterveinek, bélyegeinek és kisgrafikáinak ismerői és méltatói a mívesség dicséretének neveznek.