Joseph Haydn élete dokumentumokban - CD-vel [antikvár]

ELŐSZÓ Joseph Haydnnak — minden idők egyik legsokoldalúbb, legderűsebb és legéletrevalóbb zsenijének — és korának képe, amely könyvünk dokumentumaiból előrajzolódik, ellentmondásokkal teli. Megannyi mozaiklapocskát vet elénk, össze kell állítanunk, hogy teljes egészet kapjunk belőle. Sokfélesége nincs logika híján, de rá kell mutatnunk hézagaira, és rá kell találnunk a hézagokat kitöltő összefüggésekre. Haydn élete, az a háromnegyed évszázad, amelynek dokumentumok köré szőtt krónikáját könyvünk címe ígéri, mérhetetlen változások tanúja. — A barokk zenét felváltja a bécsi klasszika, azt pedig a korai romantika. B A társadalmi élet összeegyeztethetetlennek tűnő egyenetlenségekkel, mind erőteljesebben felszínre vetődő ellentétekkel terhes. A Habsburg-monarchia kiskirályainak uralma látszólag megdönthetetlen; Európa leghatalmasabb királyának, a francia királynak egyeduralmát viszont forradalom söpri el, majd az idejét több mint egy évszázaddal megelőzően érkezett népuralmat császárrá koronázott önnön vezetője nyomja el ismét; néhány kilométerrel odébb pedig, Angliában, már a polgári rend visszásságait jegyzi fel a jó szemű krónikás. - És éppen ugyanezen háromnegyed évszázad formál öntudatos művészt a szolgáló muzsikusból. Haydn születése táján tetőzik a barokk muzsika - Bach passióiban, hatalmas fúgaalkotásaiban, Händel oratóriumaiban. Ugyanekkor Mannheimben, Stamitz és társai kísérleti műhelyében, de egyebütt is, szerte Európában, Bach fiainak és másoknak zenéjében már készülődik az új, a bécsi klasszikus stílus. Az új nemzedék, ha tiszteli is, már túlhaladottnak érzi a barokk polifónia monumentális épületét. Az ő világa az egyszerűségében szép melódia, az érzelmes zenekari crescendo, az ariózus operai ének vagy a bársonyos zongorahang, s a megint újnak tűnő homofónia. J. S. Bach fiai már elképzelhetetlennek tartják az apjuk életét kitöltő, viaskodással, megalázó kötöttségekkel béklyózott város