Kobayashi Ken-Ichiro [antikvár]

Részlet a könyvből:"Amikor Kobayashi Ken-ichiro vezényel, a muzsika hatalma jut eszembe. A létezésünket, értelmünket, céljainkat kifejező, formáló, szüntelen átható erő. Öröm, szomorúság, tragédiák ritmusa, óriás léptei az idő időtlenségében, történelmiségünkben: soha meg nem álló, állítható perpetuum mobile, visszhangjaival: a De profundis felfele vágyó kiáltásai, szögesdrót-angyaligék, zsoltárai, az elnyomottság kúszó alázatát széjjelfeszítő, morajló robbanása, a világmindenség moccanásai, lélegzése, üzenete, vallomása, kerengő árama bennünk és kívülünk. Szavakkal ki nem fejezhető - velük csak lyukas dadogás. Táncot lejtő Euterpé, szentek és hétköznapokat taposók csodája ez, talán a negyedik dimenzió műremekben maradt mása: musica aeterna."