Konecsni György [antikvár]

Természetesnek tűnik, hogy a mesékben a legkisebb királyfi mindig teljes fegyverzetben, győzni kész vitézként áll elénk, hogy tetteivel ámulatba ejtsen. Sohasem kérdezzük, hogyan jutott el idáig, hogyan készült fel a győzelmekre, voltak-e nehézségei, kik voltak tanítómesterei. A képzőművészet ilyen "legkisebb királyfia" az idősebb társaktól néha kitagadott, néha boldogan vállalt alkalmazott grafika. Nevezzük így a modern kor e szülöttét, jobb szó híján. Azt az új művészetet, amely a reklámokon, a plakátokon, az áruk csomagolásán, a magazinok hirdetéseiben oly életerősen jelentkezik. A modern kor terméke az alkalmazott grafika, együtt született a technikai civilizációval, együtt növekedett a kapitalizmussal. Ennek bizonyítására felesleges szót vesztegetni. De az is nyilvánvaló, hogy napjainkra már nagykorúvá lett. Előzményeit egyes történészek az ókorban keresik, s a középkori cégérekben vélik felismerni. Mai értelemben vett alkalmazott grafikáról azonban csak alig 100 éve beszélhetünk. A fellendülő árutermelés a múlt század második felében vette igénybe a reklámot, ekkor kerültek kapcsolatba a művészek is olyan megszabott feladatokkal, pontosan körvonalazott igényekkel, melyeket új, vizuális nyelven kellett megoldaniok. A hagyományos festészet eszközei ehhez elégtelennek bizonyultak. Az utcákon vagy másutt kifüggesztett, képpel kísért falragaszok kezdettől a figyelem felkeltését, egy-egy esemény vagy árucikk reklámozását célozták. Ekkor született a mai értelemben vett plakátművészet, az alkalmazott grafika máig is legizmosabb területe. Első művelői között külföldön s nálunk is festőket találunk; de már századunk elején az új műfaj megteremtette új, rangos képviselőit is.