Bővebb ismertető
Részlet:
"Elfeledték még életében e jelesünket...", írja panaszosan Kassai Vidor Emlékezéseiben. /269.1./ Tévedett.
A szépség és a művészet örök, még akkor is, ha hordozója csak egy színész. Az emlék évtizedekre feledésbe merülhet. Elképzelhető, hogy a kortársak, akik ma sírva állják körül a halott művész koporsóját, holnaputánra elfelejtik. Alkotásainak lényegét azonban őrzi a kor írásos és képi emlékanyaga. Ha arra hivatkozunk, hogy Shakespeare, akinek nevére az emberiség legnagyobb szellemei hajtottak fejet, semmit sem jelentett a közvetlen utókor, Cromwell és a puritánok számára, hasonlatunk csak túlzott, de helytálló. Száz esztendő távlatában világosan áll előttünk László alakítóművészetének tudatos realizmusa és helyét a magyar színháztörténet legjobbjai között kell kijelölnünk.
Életét kevéssé ismertük, ez igaz. Még legjobb szaklexikonunk rövid cikke is hemzseg a téves adatoktól, amiről tudós írója, a színháztörténeti anyag feltáratlan voltát tekintve, nem tehet ugyan, viszont éppen ezért szükséges itt rövid, de adatokkal alátámasztott életrajzot adnunk."