Liszt Ferenc élete [antikvár]

Kevés az, ami az emberben maradandó. Talán még legkevesebbet változik a szíve, ez ma is olyan, mint volt Homér vagy Shakespeare idejében. De mi a változhatatlan azokban a régiókban, amelyek a szívet körülveszik s amelyeken a kutató szellemnek keresztül kell hatolnia, hogy a szívhez férkőzhessen? Mint aminők: ízlés, megszokás, divat, műveltség, ezek az érzékeink fölött uralkodó tényezők? Ez járt az eszemben tegnap, ahogy elnéztem a Bayreuthet átmenetileg elözönlő, a wagneri amfiteátrum félé áramló sokaságot. Sevigné asszonynak Racine-ról elejtett szavára is kellett gondolnom: ki fog menni a divatból, mint a kávé. Bizonyos, hogy a kávé divatja tartósabb lesz minden költői iránynál, mert egy művészet éppúgy magában rejti a tulajdon végét, mint minden élő a halálát és minden mai gyönyör a holnapi csömört...