Ludwig van Beethoven élete képekben [antikvár]

Részlet a könyvből:Napjaink azzal az igénnyel lépnek a művész elé, hogy tudatosan élje korának életét. Ez azért jogosult, mert több mint egy évszázad során a művész életét és működését függetlennek tekintették a társadalomtól s az önmagáért való művészet elvét hirdették. Ezzel szemben korábbi századok a művészt oly emberként becsülték meg, mint aki a közösség szolgálatában áll. Így Bach idejében a zene a fejedelmi székvárosokban az udvari ünnepségek fényét emelte, pompájának egyik kifejezőjévé vált. A polgárok-igazgatta városokban viszont a muzsika - városi zenész, a tanács szolgálatába szegődött hegedűs, városi orgonista vagy kántor lehetett, s így a polgárok összességének alkalmazásába került. A zeneszerzés hozzátartozott a mindennapi élet követelményeihez: úgyszólván az alkalmak teremtették meg az új kompozíciókat. Mindazok a művek, amelyekről ma - stílusuk és tartalmuk szerint - azt érezzük, hogy korukat juttatják kifejezésre (s ennélfogva így is értékeljük őket), születésüket ilyenfajta társadalmi kötöttségnek köszönhették.