Marton László - Összpróba [antikvár]

Előszó Különös krónikát tart a kezében az olvasó. Egy olyan összetett, rétegzett szöveget, mint amilyenek egy jó színdarab mondatai. Ez nem véletlen, hiszen a könyv főhőse színházi ember, ismeri a jó előadás követelményeit, és kiváló érzelmi és képi memóriával rendelkezik. Ez a krónika egyszerre családtörténet, korszaktörténet, színháztörténet, nevelődés- és fejlődéstörténet, egyúttal izgalmas művészkarrier-történet is. A könyv egy gazdag hagyományú, különlegesen értékes, budapesti polgári, értelmiségi család szereplőinek történetével kezdődik, az utód, Marton László által mély szeretettel és gyengédséggel fölidézve. Az emlékezés folyamán megelevenedik egy elsüllyedt világ, a sötét Rákosi-korszak, majd az 56-os forradalom utáni megtorlások évei, amelyek egybeesnek a fiatal fiú gyermek- és kamaszéveivel. Ezek a visszaemlékezések azért izgalmasak és érdekesek, mert mélyen beágyazottak az ország akkori légkörébe, kiszámíthatatlan és félelmetes atmoszférájába, a rendszerbe, amely adatott azoknak az állampolgároknak, akik akkor éltek. Ezek voltak azok a lidérces évek, amikor a társadalom legértékesebb értelmiségi tagjai ellen haj tó vadászat indult, életek és karrierek roppantak össze, miközben ezek a nagyszerű emberek minden fenyegetettség ellenére is vitték