Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Nehéz a közhelyeket mellőzve beszélni Shakespeare Ham/ebétől és magáról a Hamlet-szerepről. Ha azt mondjuk, álomszerep, a színháztörténet egyik legösszetettebb karaktere, még messze vagyunk attól, hogy megragadjuk a jelenség lényegét.
Könnyebb mellőzni a közhelyeket, ha Mensáros Lászlóról beszélünk, bár a „Mensárosság" lényegét így sem könnyű meghatározni. Kivételes intellektusa, személyes sors tragédiái, személyiségének ösz-szetett volta és szélsőséges érzékenysége mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar színjátszás és filmtörténet egyedi és utánozhatatlan alakjaként emlékezzünk rá. Magányos bolygója volt a tekintélyes méretű hazai színészuniverzumnak. Üstökösként is említhetnénk, hiszen feltűnése azonnal komoly visszhangot keltett, csakhogy pályája ívét nemegyszer próbálta (időnként sikerrel) megtörni a hatalom, így a színpadon megtett első lépésektől viszonylag jelentős idő telt el a komolyabb közönségsikerek, valamint a szakmai eüsmerés kivívásáig.
„Akárcsak egy méterrúddal, úgy méregetik egymást jóbarátok, vetélytársak. Az egész színházvilág. A mérce pedig már évszázadok óta ugyanaz: a »Hamlet«" — írja az Irodalmi Újság 1956. március 31-én. Az emlékezet mostoha és szeszélyes természete folytán talán ma sem
(Bodroghalász, 1945. október 14. –)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)