Ország Lili [antikvár]

Részlet: „Isten van, de nem létezik." (SIMON WEIL) „Rubljov Szent Háromsága létezik, tehát létezik Isten." (PAVEL FLORENSZKII) AZ APA, 0 ESTEREICHER (ÖSZTEREICHER) MANÓ MIHÁLY 1926. augusztus 8-án született Ungváron, Ung megyében (akkor Csehszlovákiához tartozott). Ungvár lakossága Ország Lili születése idején 20.200 fő, ebből 5.305, vagyis egynegyede zsidó. A hitközség 1778-ban alakult és a századfordulóra Kárpátalja egyik legnagyobb hitközsége lett. Négy zsidó templomából a neológoké 1868-ban épült. A hitközség vezetőségének egyik tagja volt Ösztereicher Mayer, Ország Lili nagybátyja. A város két híres zsidó művész-szülöttel dicsekedett: Vedres Márk Firenzében élő szobrásszal és Pásztor Árpád íróval, aki elsőként interjúvolta meg Tolsztojt. Eredeti neve Oestereicher Lívia Éva, magyar honosságú, magyar anyanyelvű, izraelita vallású, cseh állampolgár. A cseh nyelvű anyakönyvi kivonat alapján 1942. április 12-én készült magyar nyelvű anyakönyvi kivonatban a születési dátum: 1927. augusztus 8. (egy évvel későbbi!). Apja Oestereicher Manó Mihály borkereskedő, híres borszakértő, gazdálkodó 1892. július 8-án Ungváron született, magyar állampolgár (neve Ösztereicher Manó az anyakönyvi kivonaton). Fia emlékei szerint „rendkívül vallásos, de nem ortodox külsőségekben. Apám vallástudománya felért egy rabbi tudományával, vallási műveltségéről legalább olyan híres volt, mint a szőlészethez, borászathoz való értéséről." Az 1. világháborúban Munkácson szolgált katonatisztként, számos kitüntetést kapott. Apja Ösztereicher Vince gazdálkodó, anyja Markovits Katalin. Rokonságban állt a balatoníüredi szívkórházban 1785-1806 között működő első fürdő főorvossal, Oestereicher Manes Józseffel, Johannes Österreicher pápai prelátussal, aki a náci megszálláskor Bécsből Amerikába menekült és ott a New Yersey állambeli Newark katolikus Seton-Hall egyetemén a zsidó-keresztény kapcsolatok terén végzett kutatómunkát, s mint a Bea bíboros által vezetett vatikáni egységtitkárság konzultora, jelentős szerepet játszott a II. Vatikáni Zsinat u.n. „Zsidó-nyilatkozat"-änak kidolgozásában. Rokoni szálak fűzték Örkény István író családjához. Hogy Ország Lilinek mennyire fontos volt a család híres elődjeivel való kapcsolat, azt a saját kézírásával rögzített s gondosan megőrzött jegyzetei bizonyítják. (Az idézett dokumentumokban a név három változata szerepel.) Anyja Markovits Aliz Mária Eszter, 1907. március 27-én született Ungváron, akinek az apja Markovits József, 1879. június 29-én született Tőketerebesen, izraelita vallású fakitermelő, fakereskedő, anyja - Ország Lili kedvenc nagyanyja - Mermelstein Regina, 1886. január 29-én született Ungváron, izraelita vallású. A két család rokoni kapcsolatban áll egymással (apai nagyanyja és anyai nagyapja Markovics Májer. A családnév hol Markovicsként, hol Markovitsként szerepel). Az anyai nagyszülők 1904-ben házasodtak össze Ungváron. A szülők 1925. február 19-én Ungváron a római katolikus plébánián kötnek házasságot, mindketten katolikus vallásúak, állítja egy Ungváron 1941. november 18-án kelt házasságlevél. A házasságkötéskor Ország Lili apja 33 éves, anyja 18. Ugyanakkor Ország Lili latin és magyar nyelvű, 1944. június 21-én kiállított keresztlevelén az áll, hogy Ország (illetve akkor még Ösztereicher) Lili 1944. április 16-án az izraelita hitközségből kijelentkezett és a római katolikus egyházba, mint hitújonc felvétetett és a keresztségben az Éva nevet kapta. Apja és anyja vallásaként ugyancsak "római katolikus hitújonc" megnevezés szerepel, amiből inkább az az időtáji megkeresztelkedés következtethető. A fényképek tanúsága szerint Markovits Aliz feltűnően szép, elegáns, aki tudatában is van különös, vonzó szépségének. Gyerekkori fényképe szerint hegedülni és gitározni is tanult, anyjával a nyarakat Abbáziában töltötte (mint később Ország Lili). Egy 1920. március 4-i fényképen hegedűt tartva látható. Ő költözik a férfi házába a Szobránc utca 94-be, ahol a 1